Matolcsy György nemrégiben azt mondta, hogy nem kell nekünk az euró. Akkor szakértőket kérdeztünk meg, van-e egy ilyen kijelentésnek jelentősége most, amikor egyáltalán nincs elérhető közelségben az euró bevezetése. Azt mondták, nincs.
Herczog Edit MSZP-s uniós képviselő viszont arra volt kíváncsi, mi történik, ha szinte a végtelenségig elhúzzuk a csatlakozással vállalt kötelezettségünk teljesítését, vagyis az euró bevezetését.
Nincs időhöz kötve…
Az unió pénzügyi biztosa, Olli Rehn azt válaszolta neki, hogy a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek az euró bevezetésének ütemezéséről. Vagyis minden tagállamnak biztosítanak időt arra, hogy megtegye a csatlakozáshoz szükséges előkészületeket, kiigazításokat. Tehát a tagállamok szabadon dönthetnek a konvergenciakritériumok teljesítéséhez vezető stratégiáról és annak ütemezéséről. De ez nem jelenti azt, hogy az euró bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás ne maradna érvényben. Vagyis az ígéretünket nem lehet semmissé tenni – figyelmeztet a biztos.
|
Néhány eurós ígéret |
|
Az eredeti céldátum (még a 2004. májusi csatlakozás előtt) 2008 volt. Íme néhány időközben született korrekciós kijelentés: 2004. június, Medgyesi Péter, akkor miniszterelnök: a kormány elkötelezett az euró bevezetése mellett legkésőbb 2010-ben. 2006. augusztus, Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere: a konvergenciaprogram számai alapján 2011-ben lehet legkorábban euró Magyarországon. Elemzők ekkor azt mondták, még a 2014-es céldátum is kérdéses. 2009. december, Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök: négy éven belül lesz euró. Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben először vezesse be az európai közös pénzt. 2011. január, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter: nem vezetjük be az eurót Magyarországon (többek között) addig, amíg nem sikerül egymillió új munkahelyet létrehozni. 2011. május, Orbán Viktor miniszterelnök: van esély arra, hogy 2020-ig teljesülnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei. 2012. május, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter: nem kell nekünk az euró. Mindent meg kell tenni az ellen, hogy az Európai Unió központosított birodalommá váljék és rákényszerítse Magyarországot az eurózónába való belépésre. |
… de árthat a késlekedés
Más oldalról nézve a dolgot: nem szabad azonban alábecsülni az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét sem – tette hozzá a biztos. Az euró bevezetésének elhalasztását a piacok ugyanis úgy tekinthetik, hogy az kisiklás a konvergenciapályáról, és akadályozza a strukturális reformokat. Ez pedig a biztos szerint alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak.
Rehn emlékeztet rá, hogy a 2012. májusi konvergenciajelentésben az Európai Bizottság úgy ítélte meg: Magyarország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Mégpedig azért nem, mert az árstabilitásra, az államháztartásra, az árfolyamstabilitásra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan egyetlen kritériumot sem teljesített, és a magyar jogszabályok nem feleltek meg teljes egészében az Európai Szerződés követelményeinek.
