Orosz katonai konvoj tart Donbasz felé, moszkvai kémet tartóztathattak le a lengyelek

Kedden a délelőtti órákban újabb légiriadó volt Kárpátalján. A figyelmeztetést a megye teljes területére kiadták, a településeken megszólaltak a szirénák és az okostelefonokra telepített speciális alkalmazások is veszélyt jeleztek.

A riadó ezúttal csupán pár percig tartott, de korábban több órás légiriadóra is volt példa. Az orosz támadás intenzív időszakában előfordult, hogy három-négy riasztást is elrendeltek egy nap alatt, de a Magyarországon kívül Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával határos Kárpátalját eddig nem érte légicsapás.

Légiriadó esetén a lakóhelyen ki kell kapcsolni a gázt, a villanyt és a legfontosabb iratokkal, valamint némi víz- és élelmiszertartalékkal óvóhelyre kell vonulni. Ha ez nem lehetséges (például nincs a közelben ilyen), akkor a lakóház pincéjébe kell behúzódni, végső esetben pedig a fürdőszobát vagy hasonló zárt helyiséget javasolják igénybe venni.

A légiveszély elmúltáról a szirénák hangján kívül a rádiók, az okostelefonok alkalmazásai és a közösségi oldalak segítségével is tájékoztatja a lakosságot az illetékes katonai közigazgatás. (MTI)

Volodimir Zelenszkij nemrég bejelentette, hogy az ukrán rendfenntartó erők elfogták Vlagyimir Putyin legfontosabb ukrajnai szövetségesét, Viktor Medvedcsukot. Ez az államfő Telegram-fiókján közzétett üzenetből derült ki, ahol egy képet is megosztottak a bilincsbe vert oroszbarát oligarcháról.

Medvedcsuk a legnagyobb ukrán ellenzéki párt, az Ellenzéki Platform az Életért vezetője. Márciusban  ez volt az egyike azoknak a pártoknak, amelyek működését Zelenszkij felfüggesztette oroszországi kapcsolataik miatt. Az ukrán hatóságok ezután házi őrizetbe helyezték Medvedcsukot, de a pártvezető három nappal az orosz megszállás kezdete után megszökött. Holléte a mai napig ismeretlen volt.

Az ukrán bűnüldöző szervek hivatalos Twitter-fiókja valamivel később újabb képet tett közzé a Viktor Medvedcsukról. A bejegyzésben a Biztonsági Szolgálat azt írja, hogy Medvedcsuk az ukrán hadsereg egyenruháját viselte álruhaként.

Ти можеш бути проросійським політиком і роками працювати на державу-агресора. Ти можеш ховатися від правосуддя останнім часом. Можеш навіть одягнути українську військову форму для маскування… Але чи допоможе тобі це втекти від покарання? Аж ніяк! Кайдани чекають на тебе.

1/4 pic.twitter.com/MmCNLVXiAJ

— СБ України (@ServiceSsu) April 12, 2022

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok „hiteles információival” rendelkezik arról, hogy Oroszország „vegyi anyagokat alkalmazhatott” Mariupol elfoglalása érdekében. Az amerikai külügy vezetője ugyanakkor azt mondta, „nincs abban a helyzetben, hogy megerősítse” azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva konkrétan vegyi fegyvereket használt Mariupolban. Szerinte a különféle zavargások leküzdésére szolgáló szereket azonban alkalmazhattak az oroszok, beleértve a más vegyi anyagokkal kevert könnygázt is, amely erősebb tüneteket okozva legyengíti és cselekvőképtelenné teszi az ellenfelet.

Bucsai illetékesek szerint mostanra összesen négyszázházom olyan polgári lakos holtteste került elő, akikről úgy vélik, hogy az orosz csapatok a megszállás során ölték meg őket.

Anatolij Fedoruk, a város polgármestere szerint az áldozatok száma tovább növekedhet, mivel sok embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

Az utcákon látható holttestekről készült képek világszerte felháborodást váltottak ki, és nyomukban háborús bűnökkel kapcsolatos vádak fogalmazódtak meg a Kreml ellen. Oroszország azonban továbbra is tagadja a vádakat.  Putyin elnök ma is azt állította, hogy a bucsai holttestekről készült képek hamisítványok.

(BBC)

A világ több évre szóló élelmezési válsággal néz szembe, mivel az ukrajnai háború megszakítja a mezőgazdasági termelést, és felfelé hajtja az alapvető termények világpiaci árát – jelentette ki kedden tartott virtuális sajtókonferenciáján David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezérigazgatója. A vezérigazgató kifejtette, hogy 8-9 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy megbirkózzék a globális élelmiszerválsággal. Mint mondta: jelenleg mintegy 280 millió embert fenyeget éhínség. „Ez az egész világ gondja” – jelentette ki.

A nyugati országok súlyos gazdasági szankciókat rendeltek el Oroszországgal és a vele szövetséges Fehéroroszországgal szemben a február 24-én megindított ukrajnai háború miatt. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden Oroszországban a többi között arról beszélt, hogy a nyugati országok az éhínség elkerülése érdekében kénytelenek lesznek Oroszországból és Fehéroroszországból műtrágyát importálni a büntetőintézkedések ellenére. Így fogalmazott:

Nekünk mindenféle műtrágyánk van, kálium-, nitrogén- és foszfáttartalmú is. Higgyenek nekem, csak kis idő kell, míg a világ elkezd éhezni.

„Ők (a nyugati országok vezetői) meg fogják érteni, hogy műtrágya nélkül nincs termés, higgyenek nekem, van kis szakértelmem ezen a területen” – mondta a termelőszövetkezeti elnökből lett fehérorosz államfő. Hozzátette:

Fintorogtak, fintorogtak, aztán az amerikaiak elkezdték elismerni, hogy az orosz műtrágyát sürgősen be kell engedni a piacaikra. Ezen a téren feloldották a tilalmat, igaz az árut egyelőre nem engedik tovább a kikötőkből.

Az Európai Unió május 8-án hatályba lépő ötödik szankciós csomagja egyebek között megtiltja európai vállalkozásoknak orosz műtrágya behozatalát. Az amerikai kormány már 2021 augusztusában szankciós listára helyezett több fehérorosz céget, köztük a szalihorszki Belaruszkalijt, ami a világ káliumalapú műtrágya-termelésének több mint 15 százalékát adja. Az amerikai szankciókat 2021 decemberében kiterjesztették a káliumalapú fehérorosz műtrágyák exportjával foglalkozó BKK cégre is. Az EU ugyanakkor nem helyezte tiltólistára sem a Belaruszkalijt, sem a BKK-t, de betiltotta káliumklorid behozatalát Fehéroroszországból. (MTI)

A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője, Szergej Hajdaj szerint a régió több városában megteltek a halottasházak, és a helyzetet egyes helyeken teljes áramszünet súlyosbítja.

Hajdaj a Telegram-fiókjában azt is közölte, hogy holttesteket régiószerte pincékben is elhelyeztek. Az ágyúzások szüneteiben pedig önkéntesek gyűjtötték össze őket, és „új kijelölt helyeken” temették el a maradványokat, mivel sok helyen lehetetlen volt bejutni a temetőkbe.

Ebből a szempontból szerinte Szeverodonyeck környéke van a legrosszabb helyzetben, ahol hetek óta folyamatosan lőnek.

A regionális vezető szerint Szeverodonyeckben új temetkezési helyet létesített a regionális katonai közigazgatás, egy viszonylag biztonságos helyen. A  sírgödröket munkagépekkel ássák, a sírokat pedig regisztrálják az anyakönyvben. A közigazgatási vezető kiemelte, hogy itt minden holttestet külön sírba temenek. Közölte, a háború negyvennyolc napja alatt ez mintegy négyszáz temetést jelentett a településen.

Liszicsanszkban viszont az új temetkezési helyen a halottakat állítólag közös sírokban temették.

Popaszna és Rubizsnye városokban a helyzet – a közigazgatási vezető szerint – szintén nehéz, mivel ezek a városok részleges orosz megszállás alatt állnak, a holttestek elszállítása emiatt nem lehetséges. A temetéseket itt a lakosok maguk végzik, sokszor a házak udvarában – tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier 2005-2009 és 2013-2017 között Németország külügyminisztere volt, ebben a szerepében pedig túl sokat kedvezett az oroszoknak. Nagyjából ez az érve Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, aki nem akar találkozni a most már államfőként Ukrajnába látogatni vágyó Steinmeierrel.

A Spiegel arról ír, hogy Steinmeier előbb Lengyelországba látogatott Andrzej Duda elnökhöz, innen utazott volna tovább Kijevbe. Azt nem zárták ki az ukránok, hogy a jövőben majd létrejöhet egyszer egy Steinmeier-Zelenszkij-találkozó. A német elnök pedig elismerte oroszpolitikájának hibáit, hogy annyira erőltette az Északi Áramlat gázvezetéket, és jelezte, az orosz háborús bűnök miatt Vlagyimir Putyint is nemzetközi bíróság elé kéne állítani.

Az ukrán határőrség tájékoztatása szerint több mint 870 ezer ember tért vissza az országba azok közül, akik a háború elől külföldre menekültek – írja az AlJazeera.

Andrej Demcsenko határőrségi szóvivő elmondta, hogy naponta 25-30 ezer ukrán állampolgár tér vissza, köztük egyre több nő, gyermek és idős ember.

Azt mondják, látják, hogy a helyzet biztonságosabb, különösen a nyugati régiókban

– idézi a hírcsatorna a szóvivőt, ezért szerinte sokan készen állnak arra állnak arra, hogy tartósan hazatérjenek.

A fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko ismét Oroszország mellé állt, és támogatta a bucsai vérengzéssel összefüggő orosz narratvát, amely szerint megrendezett támadásról és hamisítványokról van szó. A fehérorosz elnök azt állította, hogy az atrocitásokkal kapcsolatos vádak

az angolok által végrehajtott pszichológiai műveletek.

Moszkva korábban azt állította, hogy az orosz erők kivonulása után a város utcáin talált holttesteket ábrázoló képek hamisítványok. Lukasenko korábban megvédte Putyin ukrajnai invázióját is, amelyet részben Fehéroroszországból indítottak. A fehérorosz diktátor szerint az ellenség megsemmisítő csapást mért volna orosz területekre, ha a támadást nem indították volna el.

Lukasenko a Vosztocsnij űrközpontban találkozott Vlagyimir Putyinnal kedden. Orosz hírügynökségek szerint Putyin a találkozón ismét hamisnak minősítette az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett gyilkosságokról szóló képeket. Az orosz elnök a hírek szerint azt is elismételte, hogy katonai műveleteik a terveknek megfelelően haladnak, ám szerinte a béketárgyalások kisiklottak, miután az ukránok felrúgták a korábbi megállapodásokat.

Putyin a híradások szerint az Ukrajnában történteket tragédiának minősítette, de kitartott amellett, hogy nem volt más választása, mint behatolni az ország területére.

(BBC)

Közleményt adott ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság egy nagyon idős, valószínűleg az Ukrajnát egykor elpusztító második világháborút átélt férfi Magyarországra meneküléséről:

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Közép-dunántúli ügyfélszolgálatán nyújtott be menedékes elismerés iránti kérelmet a legidősebb kérelmező. A 94 éves ukrán állampolgár március végén kereste fel ügyfélszolgálatunkat. Az 1927-ben született férfi családtagjaival együtt érkezett Magyarországra az orosz-ukrán háború elől menekülve és jelenleg is az országban tartózkodik.

A főigazgatóság közölte, hogy a háború kitörése óta – 2022. április 12-i, 6 órai adatok alapján – eddig 14 607 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

Orosz katonai kötődésű hackerek vették célba az ukrán áramszolgáltató vállalatot egy nyomozás szerint. Ezt az ukrán kormány illetékesei és nyomozók közölték kedden. Közlésük szerint az orosz katonai kötődésű hackercsoport megpróbált beszivárogni az ukrán áramszolgáltató elektromos alállomásaiba, és ezekben olyan rosszindulatú kódot telepíteni, amely képes akár az áramellátás megszakítására is.

Úgy tűnik, hogy a kibertámadást meghiúsították – közölte az ukrán kormány számítástechnikai vészhelyzeti csoportja. Egy ukrán kiberbiztonsági illetékes, Viktor Zsora a CNN-nek megerősítette, hogy a rosszindulatú támadás nem érintette az áramellátást a szolgáltatónál.

Az elsődleges cél az orosz-ukrán háború miatt szankciós listára került orosz cégek, oligarchák külföldi vagyonának felkutatása. Az „Oscar” névre keresztelt műveletet az Eurojust és a Frontex segítségével, a tagállamok bűnüldöző szerveivel közösen indítják el – írja a Le Parisien alapján az Euronews. Az akció azokra a nyomozásokra is kiterjed, amelyeket a tagállamok az EU által kivetett kereskedelmi és gazdasági szankciók megkerülése miatt indítottak. A közös műveletben az Europol megkönnyíti a partnerek közti információcserét, támogatja a nemzeti hatóságok pénzügyi nyomozóit. Az akcióban az Eurojust jogi támogatást nyújt, a Frontex pedig az eddigieknél is alaposabban ellenőrzi az unió külső határait.

A lengyelországi szolgálatok közése szerint letartóztattak egy orosz állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsítanak. A férfi huzamosabb ideje él Lengyelországban, és a múlt héten vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került.

Az orosz üzletember állítólag információkat gyűjtött az országban állomásozó lengyel és NATO-csapatok katonai felkészültségéről.

Egy másik ügyben a múlt héten letartóztattak két fehérorosz állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hazájuk javára kémkedtek. Ők állítólag az ország stratégiai védelmi létesítményeinek azonosítására tettek kísérleteket.

A múlt hónapban Lengyelország negyvenöt orosz diplomatát utasított ki, akiket azzal gyanúsítottak, hogy az orosz titkosszolgálatnak dolgoztak. Moszkva ksőbb azonos számú lengyel nagykövetségi alkalmazottat utasított ki.

Lengyelország az Európai Unión belül az egyik leghatázozottabban sürgeti az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását Ukrajna megtámadása miatt.

(BBC)

Egy kolumbiai férfi lett az egyik első ismert külföldi állampolgár, akit az új orosz álhírtörvény alapján helyeztek vád alá Moszkvában az ukrajnai háborúról szóló „fake hírek” terjesztéséért.

A Moskow Times szerint a bíróság elrendelte Giraldo Saray Alberto Enrique letartóztatását, és biztos, hogy június 8-ig, a tárgyalásig rács mögött marad. A 40 éves Enriquét azzal vádolják, hogy „tudatosan hamis információkat terjesztett nyilvánosan az orosz fegyveres erőkről”.

Ha bűnösnek találják, akár 5 millió rubel (60 000 dollár) pénzbírsággal és akár 10 év börtönnel is sújtható.

Enrique előtt a neves ukrán újságíró, Dmitrij Gordon volt az egyetlen ismert nem orosz állampolgár, akit az orosz hadsereg lejáratásával és „álhírek” terjesztésével vádoltak. A Kommerszant napilap szerint Enrique ügyvédje nem árulta el, hogy pontosan mivel vádolják a férfit, akinek a közösségi médiában egyébként a több olyan bejegyzése is fellelhető, amelyek kifejezetten oroszbarát beállítottságúak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva ukrajnai hadművelete kétségtelenül eléri a szerinte „nemes” céljait – írja a The Guardian.

Putyin az Oroszország távol-keleti részén található Vosztocsnij űrrepülőtéren tartott díjátadó ünnepségen beszélt, ahol várhatóan Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezetővel is találkozik. Az orosz elnök szerint az, hogy Oroszország Ukrajna oroszellenes erőivel összecsapjon, csak idő kérdése, és egyben elkerülhetetlen volt.

A Reuters hozzáteszi, hogy Putyin szerint országa nem tervez elszigetelődni a világ többi részétől, és Moszkva ukrajnai hadjáratát végrehajtó orosz erők bátran és hatékonyan léptek fel. Kijelentette, hogy Oroszország nem tűrheti tovább, hogy a donbászi régióban népirtást hajtsanak végre az orosz ajkúak ellen.

A közösségi médiában megjelent felvételeket elemezve a CNN meghatározta a földrajzi helyzetét egy orosz katonai oszlopnak, ami a portál szerint az ukrajnai Donbász felé tart.

Egy magas rangú ukrán tisztségviselő hétfőn azt is közölte, hogy az orosz offenzíva az ukrajnai Donbász régióban már elkezdődött, figyelmeztetve arra, hogy Oroszország folytatja az erők összegyűjtését a térségben.

Vadym Denysenko, a belügyminiszter tanácsadója az országos televízióban nyilatkozott:

Az én nézőpontom szerint ez a nagy offenzíva már elkezdődött. Meg kell értenünk, hogy ez nem február 24-i támadás megismétlődése lesz, amikor az első légicsapások és robbanások kezdődtek. A nagy offenzíva de facto már elkezdődött.

Ukrán és nyugati tisztviselők szerint az elmúlt napokban megkezdték az orosz csapatok átcsoportosítását Donbászba, miután Moszkva jelentős kudarcot vallott Kijev elfoglalása terén.

A Sberbank mobilalkalmazás már nem tölthető le és nem frissíthető az App Store-ban – közölte a Ria Novosztyi hírügynökség.

Az ukrán háború miatt Oroszország és az orosz gazdasági szereplők ellen bevezetett szankciók az orosz pénzintézetet is sújtják. A Sberbank Online mobilalkalmazása a bank közleménye szerint sem az App Store-ból, sem az iOS platformról nem érhető le.

A bank szerint ezzel együtt a korábban telepített programok nem váltak működésképtelenné, az app használatában nincs korlátozás.

A Sberbank ellen áprilisban léptek életbe az Egyesült Államok és a Nagy-Britannia blokkoló szankciói. A korlátozások magukban foglalják a vagyonok befagyasztását és a szervezettel való tranzakciók tilalmát az Oroszországokból származó magánszemélyek és jogi személyek számára.

A magyar Sberbank gyorsan a háború áldozata lett, március elején végleg bezárt, az MNB visszavonta az engedélyét, a bankot pedig végelszámolás alá helyezték.

A távközlési berendezéseket gyártó Nokia kivonul az orosz piacról – mondta a cég vezérigazgatója a Reutersnek. A döntés mintegy 2000 dolgozót érint.

Míg számos ágazat – köztük a távközlés –, humanitárius vagy egyéb okokból mentesült bizonyos szankciók alól, a Nokia úgy döntött, Oroszországból való kilépés az egyetlen lehetőség.

Egyszerűen nem látunk lehetőséget a folytatásra az országban a jelenlegi körülmények között

– mondta Pekka Lundmark vezérigazgató.

Hozzátette, a Nokia továbbra is támogatja az ügyfeleket a kilépési folyamat során, és egyelőre nem lehet megmondani, mennyi ideig tart a kilépés.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy kilenc humanitárius folyosóról állapodtak meg kedden a civilek evakuálására. Ebbe beletartozik az ostromlott Mariupol városa is, igaz, a civileknek magánautókat kell használniuk – írja a The Guardian.

A Reuters jelentése szerint Verescsuk nyilatkozatában kijelentette, hogy a kilenc evakuációs folyosó közül öt az ország keleti részén fekvő ukrajnai Luhanszk régióból származik, amelyet a tisztviselők szerint erős ágyúzások fenyegetnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden találkozik Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet és a nyugati szankciókat – írja a The Guardian oroszországi és fehérorosz hírügynökségek jelentése alapján.

Oroszország több tízezer katonát küldött orosz és fehérorosz területről Ukrajnába azóta, hogy csapatai február 24-én megszállták Ukrajnát. Lukasenko ragaszkodott ahhoz, hogy Fehéroroszországot be kell vonni az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló tárgyalásokba, és azt is mondta, hogy Fehéroroszországot igazságtalanul „az agresszor cinkosának” titulálták.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és mások azonban bevonták Fehéroroszországot az Oroszországgal szemben bevezetett átfogó szankciókba.

Lukasenko kedden kora reggel érkezett az orosz távol-keleti Amur régióba, ahol a Vosztocsnij űrrepülőtéren találkozik Putyinnal – jelentette a Belta fehérorosz hírügynökség.

A japán külügyminisztérium közleménye szerint a szigetország további szankciókat vezetett be kedden Oroszország ellen, és befagyasztotta 398 orosz állampolgár vagyonát, köztük Vlagyimir Putyin elnök két felnőtt lányáét, Katerina Tikhonováét és Marija Voroncováét.

A közlemény szerint az új intézkedések Szergej Lavrov orosz külügyminiszter családtagjait is célozzák, nevezetesen feleségét, Marija Lavrovát és lányát, Jekatyerina Vinokurovát.

Japán az ukrajnai invázió kezdete óta folyamatosan kiterjesztette Oroszország elleni szankcióit, többek között betiltotta az olyan orosz importot , mint a szén és a vodka, csökkentette az új oroszországi befektetéseket és befagyasztotta a nagyobb bankok eszközeit.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szintén szankciókat vezettek be Putyin és Lavrov családja ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a nemzethez intézett éjszakai beszédében azt mondta, hogy Észak-Ukrajna egyes részeiről visszavonuló orosz csapatok szándékosan több ezer aknát hagytak a nyomukban, amit „háborús bűnnek” nevezett.

Ezeken a területeken tíz, vagy akár százezer fel nem robbant robbanóanyag maradt hátra

– mondta, hozzátéve, hogy ukrán csapatok azon dolgoznak, hogy felszámolják a veszélyes anyagokat.

 Az orosz betolakodók aknákat hagytak mindenhol, otthonokban, utcákon és mezőkön is

– hangsúlyozta. Mint mondta:

Szándékosan megtettek mindent annak érdekében, hogy ezekre a területekre a megszállás utáni visszatérés a lehető legveszélyesebb legyen. Az orosz hadsereg fellépése miatt a mi területünk ma az egyik leginkább aknákkal szennyezett terület a világon

Az oroszok célja, hogy „a lehető legtöbb embert megöljék vagy megnyomorítsák”, – mondta. Hozzáfűzte, ezt az orosz csapatok nem tették volna meg az orosz vezetés kifejezett parancsa nélkül.

Ukrajna főügyésze hétfőn közölte, hogy hivatala 5800  orosz háborús bűncselekmény ügyében nyomoz , és napról napra egyre több eljárás indul.

Iryna Venediktova a CNN-nek elmondta, hogy Ukrajna több mint 500 gyanúsítottat azonosított a kiterjedt nyomozásban, köztük orosz politikusokat, katonai személyzetet és propagandaügynököket.

Szeretnénk vádat emelni ezek ellen a háborús bűnösök ellen az Ukrajna által megnevezett ukrán bíróságok előtt

– mondta Venediktova, miközben elismerte a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepét is.

A háborús bűnök vizsgálata azután került előtérbe, hogy a hónap elején megjelentek az ukrajnai Bucsában készült képek az után elszórt legalább húsz holttestről. Zelenszkij elnök ekkor az orosz „háborús bűnök” kivizsgálását kezdeményezte.

Oroszország tagadta, hogy köze lenne az incidenshez, azt állítva – bizonyíték nélkül –, hogy a bucsai események egy „tervezett médiakampány” részét képezték. A CNN-nek nyilatkozó szemtanúk azonban elmondták, hogy a városban a vérengzés hetekkel ezelőtt kezdődött, amikor az orosz erők elfoglalták, és arról bizonyíték is van, amit orosz erők válogatás nélkül lőnek civiekre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz erők vegyi fegyvereket is bevethetnek Ukrajnában, de nem erősítette meg, hogy használták-e azokat hétfőn késői videójában.

Zelenszkij a The Guardian tudósítása szerint azt közölte:

A mai napon a megszállók új közleményt adtak ki, amely az Ukrajna elleni terror új szakaszára való felkészülésről tanúskodik. A megszállók egyik szócsöve kijelentette, hogy vegyi fegyvert is bevethetnek Mariupol védői ellen. Ezt a lehető legkomolyabban vesszük.

Hozzátette:

Szeretném emlékeztetni a világ vezetőit, hogy már szóba került a vegyi fegyverek orosz hadsereg általi alkalmazása. És ez már akkoriban azt jelentette, hogy az orosz agresszióra sokkal keményebben és gyorsabban kellett reagálni.

Hétfő este az ukrán hatóságok azt állították , hogy Oroszország mérgező anyagot szállító drónt vetett be Mariupolban. Ivanna Klympush ukrán parlamenti képviselő, Ukrajna EU-integrációjával foglalkozó parlamenti bizottság elnöke szerint az ismeretlen anyag „valószínűleg” vegyi fegyver. A jelentéseket egyelőre nem erősítették meg.