Az M1 A szólás szabadsága című műsorában két hete bemutatott, rejtett kamerás felvételen a műsor szerkesztője ajánlószelvényeket vásárolt egy ismeretlen személytől. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ajánlószelvények rendszere súlyos visszaélésekre, bűncselekmények elkövetésére is lehetőséget ad – állítja a Political Capital (PC). A szervezet szerint a jelöltállítás érvényben lévő szabályozása elavult.
A PC ezért egy kauciós rendszer elfogadását szorgalmazza, annak érdekében, hogy – mint fogalmaznak – az ajánlószelvény-maffia miatt ne lehetetlenüljenek el már a jelölési szakaszban a 2010-es országgyűlési választások.
„A Political Capital két éve folyamatosan próbálja felhívni a közfigyelmet az ajánlószelvények körüli visszaélésekre. Két éve állítjuk, hogy Magyarországon létezik és működik egy ajánlószelvény-maffia, amely a választások idején „begyűjti” az ajánlószelvényeket és azokat vagy pénzért árulja a politikai pártoknak, vagy egyes pártok lejáratására használja fel” – írja közleményében a PC.
Kauciót javasolnak
A visszaélések megszüntetésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Political Capital Institute, a Progresszív Intézet és a Republikon Intézet támogatja az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatát, hogy az ajánlószelvény-rendszer helyett vezessék be a kaució intézményét.
A javaslat szerint csak az indulhatna a választásokon, aki egy meghatározott összeget letétbe helyez, amelyet csak akkor kap vissza, ha elér bizonyos eredményt. Ez a módszer a PC szerint alkalmas arra, hogy kiszűrje a teljesen komolytalan jelölteket, ám a jelenleginél jóval tisztább helyzetet teremtene.
„A személyes adatok kezelésének hiányában megszűnnének az adatvédelmi aggályok és más visszaélésre sem lenne mód. A kaució intézménye olcsóbbá, tervezhetőbbé és átláthatóbbá tenné a jelöltállítást, és ami ennél is fontosabb: semmilyen körülmények között nem veszélyeztetné a választás tisztaságát. A kaució mértéke és visszatérítésének részletei függvényében minden bizonnyal nőne a jelöltek és a pártlisták száma, ami egyszersmind visszafordíthatná a politikai paletta szűkülésének folyamatát” – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a PC.
Nem átültethető
Az FN.hu-nak nyilatkozó választási szakértő szerint viszont a kaució sem jelentene megoldást. „A kaució intézménye önmagában jó, Franciaországban például remekül működik. Ám Magyarországon elhibázottnak tartom újabb pénzeket bevonni a kampányfinanszírozásba” – mondta Tóth Zoltán. Hozzátette: attól, hogy máshol bevált, még nem biztos, hogy átültethető egy másik ország pénzügyi és jogi környezetébe.
Az önjelöltek kiszűrésére hozták létre a rendszert
Magyarországon még 1989-ben döntötték el, ahhoz, hogy valaki országgyűlési vagy önkormányzati képviselő legyen, 750 ajánlást össze kell gyűjtenie. „A rendelkezést azért vettük bele a törvénybe, hogy elejét vegyük az önjelölésnek, azaz ahhoz, hogy valaki képviselő lehessen, egy minimális társadalmi támogatottságot fel kelljen mutatni” – mondta Tóth Zoltán, aki maga is részt vett a Nemzeti Kerekasztal választási törvényt kidolgozó szakértői testületében.
A választási szakértő kifejtette: azért épp 750 ajánlást kell begyűjteni, mert ez elég sok ahhoz, hogy ne lehessen pusztán a családi vagy baráti körből összeszedni, ám nem túl sok ahhoz, hogy elháríthatatlan akadály legyen a jelöltnek.
Csak be kell tartani a törvényt
„Vannak országok, ahol nincs jelölés, például az Egyesült Államokban. Ott viszont az önjelölteknek nincs semmi esélyük” – fogalmazott Tóth Zoltán. Hozzátette: a világon összesen 10 fajta ajánlási rendszer van. Németországban például a miénkhez hasonló a szisztéma, azzal a könnyítéssel, hogy azon párt jelöltjeinek, akik legalább két ciklus óta a képviselőházban vannak, nem kell összegyűjteniük a szelvényeket.
Franciaországban a jelölés feltétele egy igen magas kaució: ha a jelölt nem ér el a voksoláson legalább 3 százalékot, elúszik a pénze. Angliában pedig csak a pártok állíthatnak jelöltet.
Tóth Zoltán úgy véli, hogy ha a pártok nem képesek tanulni, és mindenki mindenáron képviselő akar lenni, a pártok pedig egymást etetik a hamis ajánlócédulákkal, arra nem a törvény módosítása a válasz. „Kultúremberként kellene viselkedni, ha betartják a törvényt, az nagyon jól működik” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: mindegyik rendszerben lehetséges visszaélés, mindenfajta ajánlásban van biztonsági deficit.
Nem az első botrány
Az ajánlószelvényekkel való visszaélés ügye minden választásnál napirenden van, a botrány azonban 2009 januárjában, a ferencvárosi időközi választásokkor csúcsosodott ki. Akkor a helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része álláspontja szerint fénymásolt hamisítvány.
Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy három párt – az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) – által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka valóban hamis. Ezért e három párt jelöltjei nem indulhattak a voksoláson.
