Tarlós István úgy fogalmazott, hogy ez a program valami, amiről vitatkozni lehet, amihez hozzá lehet nyúlni és nem az a címe, hogy “A csend” . Utalt rá: az 1960-as években John Lennon szerette volna kiadni A csend című lemezt, amelyen “egy árva hang sincs”, de ebbe Paul McCartney “nem ment bele”.
Hozzátette: kedden az MSZP megvalósította John Lennon ötletét, amikor arról beszéltek, hogy elhozták a programjukat, de “nem kapott egy füzetet sem senki”, arra hivatkozva, hogy a program nyitott. Tarlós István úgy fogalmazott: az ő programja is nyitott program, nem valami lezárásának az igényével készült. A programját vitaalapnak tekinti, és örül, ha érkeznek hozzá javaslatok, és akár azok a politikai erők is csatlakozhatnak hozzá, “ha gusztusuk van, akik kiadták A csend című nagylemezt” – mondta.
Orbán Viktor és Tarlós István – kézfogás Budapestért (Fotó: MTI)
Hangsúlyozta: programja “valós ajánlat”, amire várják a reakciókat, és kifejezte reményét, hogy az anyag “kiszélesedik”. Számít arra, hogy az alapötletekre támaszkodva a civil szervezetek “kiteljesítik” a programban megfogalmazott javaslatait. A programot összefoglaló kötetben Tarlós István azt írja: Budapest-programja a működési biztonságáról, a védelem jogáról, az egészségügyi-szociális egyensúlyról, a fejlesztés életszerű irányairól szól, és alapvetően a rendre, a rendszerelvűségre, a biztonságra és a humánumra épít.
Tarlós István a bemutatón hangsúlyozta: a város lakói igénylik az esélyt, a szolidaritást, a biztonságot, a rendet. Hangsúlyozta, hogy 15-20 éve ugyanazok vezetik a várost, Budapestet pedig a rendetlenség, átláthatatlanság, korrupció jellemzi, “a város működése szétesőben van”, a következtetést pedig le kell vonni, hogy “valaminek történnie kell”.
Mint mondta, a programban beszélni kell arról, hogy Budapest közigazgatási struktúrája tarthatatlan, a kétszintű önkormányzás megbukott. Tarlós István azt mondta, alapvető reorganizációs javaslataik vannak, és véleménye szerint a főpolgármester bír olyan tekintéllyel, hogy kezdeményezhesse ezt, ahogyan az önkormányzati, a közbeszerzési, az építési, a helyi adókról szóló és a lakástörvény megváltoztatását is.
Arra a kérdésre, hogy miként változtatná meg az önkormányzati rendszert, nyomatékosította: nem a kerületek megszüntetésében gondolkodik, hanem véleménye szerint össze kell hangolni a hatásköröket a felelősséggel, feladatokat kell átcsoportosítani a fővárostól a kerületekhez, és fordítva.
A Főpolgármesteri Hivatalról azt mondta, az felduzzasztott, a 32 ügyosztályt a felére lehetne csökkenteni, fel kellene állítani az adósságkezelő csoportot, újra le kellene fektetni a városházi jogalkotás rendjét és biztosítani kellene a város pénzügyi stabilitását.
Kifejtette: a közbiztonság alapvető igénye a városban élőknek, ezért el akarják érni, hogy a visszaeső elkövetők sokkal súlyosabb büntetéseket kapjanak és mód legyen a nem budapesti elkövetők esetében a fővárosból való ideiglenes kitiltásra, és meg kell oldani a hajléktalanok problémáját is.
A városüzemeltetéssel kapcsolatban kijelentette: “Budapest városüzemeltetése gyakorlatilag csődöt mondott”, nincs stratégiája, nincs tulajdonosi érdekmegjelenítés. Ahogy fogalmazott, a jelenlegi, “Hagyó-modellben” “erős informális csatornákon” irányítják a közüzemi cégeket. Mint mondta, ezen változtatni kell, új struktúrát kell kialakítani, azaz létre kell hozni egy városigazgatóságot, ami a megalakítandó Budapesti Városüzemeltető és Vagyonkezelő Központ Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. felett állna.
A Városüzemeltető és Vagyonkezelő Központ feladata az lenne, hogy pótolja a jelenleg hiányzó megrendelői, ellenőrzői és optimalizálói szerepet. A modellben a közüzemi cégek megtartanák önállóságukat, de a központ irányítaná a főváros érdekeinek megfelelően, ellenőrizné, s optimalizálná működésüket. Megjegyezte: ellenzik a közszolgáltató cégek további privatizációját. Mint mondta, tisztelik a külföldi befektetőket, de a város szempontjai fontosabbak.
A Budapesti Közlekedési Központ pedig összefogná a közlekedés széthulló struktúráját, összefogná a közösségi közlekedés, a kerékpáros közlekedés, valamint a közúti közlekedés problémáinak kezelését.
A frakcióvezető utalt rá, hogy 130 oldalas programjában részletesen kifejti az oktatással, sporttal, egészségüggyel, kultúrával, környezetvédelemmel és a civil szervezetekkel kapcsolatos programját is. A program ugyan elsődlegesen az első ciklusra koncentrál, de 15 éves időszakot ölel át – mondta.
