Az Országgyűlés szeptember 21-én 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a Ptk.-t, amelynek vitája egy évvel korábban kezdődött a parlamentben.
Sólyom László köztársasági elnök október 13-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a Ptk-t., azért, mert szerinte a törvény kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében különösen átgondoltnak, időtállónak kell lennie.
Az igazságügyi államtitkár megnyugtatónak nevezte, hogy a köztársasági elnök nem találta alkotmányellenesnek a több mint 1200 paragrafusból álló törvénykönyv egyetlen rendelkezését sem.
Kiemelte, hogy az új polgári törvénykönyv elfogadását tízéves szakértői munka, azt követő intenzív, tíz hónapos kormányzati előkészítés, majd másfél éves parlamenti vita előzte meg.
Véleménye szerint természetes, hogy maradtak fenn viták, mert az új kódex szabályai értékválasztást tükröznek, és azért is, mert a szakemberek véleménye eltérő az egyes problémák megoldásáról.
Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár elmondta: megfogadva a köztársasági elnök jelzését a személyhez fűződő jogok védelménél az emberi méltósághoz való jogot beemelték a Ptk.-ba. Kiemelte azt is: a hatályos családjogi rendelkezések szerint érvénytelen a testvér testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága, de ez alól a jegyző felmentést adhat.
A hatályos jogszabály hiányossága, hogy nem tartalmaz szempontokat a jegyző számára ahhoz, hogy milyen alapon adja vagy ne adja meg a felmentést – tette hozzá.
Mint mondta, ezt a problémát két módon lehet megoldani, egyrészt vagy ne adhasson felmentést a jegyző a házassági akadály alól, vagy a szabályozás tartalmazzon szempontokat a jegyző számára. Hangsúlyozta: ez utóbbira irányul a köztársasági elnök felvetése és az MSZP-s képviselők által benyújtott módosító javaslat is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány kérdésben az előterjesztő szakmai álláspontja nem egyezik az államfő véleményével. Itt említette meg például, hogy az új Ptk. a foglaló átadásának időpontját nem köti a szerződés megkötésének időpontjához.
Avarkeszi Dezső közölte: a kormány határozatot hozott egy az új Ptk. hatályosulását vizsgáló monitoring bizottság létrehozásáról, amely szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kétévente beszámol az Országgyűlésnek a Ptk. és e törvény hatályosulásának tapasztalatairól.
