Élő Nagyvilág

Csak az utcákról 1207 holttestet gyűjtöttek össze Mariupolban, minden második lakos elhagyta Kijevet

Emin Sansar / Anadolu Agency / Getty Images
Emin Sansar / Anadolu Agency / Getty Images
Percről percre közvetítjük az orosz-ukrán háború eseményeit
  • Orbán Viktor kijelentette, Magyarország nem csatlakozik az orosz gázra, olajra kivetett szankciókhoz.
  • Légicsapás ért egy gyerekkórházat és szülészeti klinikát Mariupolban. Hárman haltak meg. Az ENSZ főtitkár szerint a vérontást azonnal be kell fejezni.
  • Zelenszkij ukrán elnök szerint a mariupoli gyerekkorház lebombázása a végső bizonyíték, hogy „népirtás zajlik”. Csütörtökön több európai vezetővel is beszélt az ukrán elnök.
  • Az oroszok szerint azért támadták meg Ukrajnát, hogy megelőzzenek egy ukrán támadást a szakadár köztársaságok ellen.
  • Csütörtökön volt az eddigi legkomolyabb orosz-ukrán tárgyalás, Törökországban találkozott egymással Oroszország és Ukrajna külügyminisztere. Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arról beszélt, nem sikerült megegyezni a fegyverszünetről és újabb humanitárius folyosók felállításáról sem.
  • Oroszország kilép az Európa Tanácsból, mert szerintük a NATO-tagok aláássák az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmét szolgáló európai testületet.
  • Kijev környékén heves harcok dúlnak, főleg a város északi részén kritikus a helyzet. Vitalij Klicsko polgármester szerint mostanra minden második lakos elhagyta Kijevet, a település pedig erőddé változott.
  • Több mint 200 ezer menekült érkezett hazánkba Ukrajnából. Összesen már 2,3 millió ember hagyta el az országot.
  • Novák Katalin pusztító vírusnak nevezte az orosz támadást, Róna Péter szerint pedig félünk, mi lesz velünk és szorongunk, mert tudjuk, közünk van a szomszédban történtekhez.
  • Helyreállt a csernobili erőmű áramellátása.

Már emailben sem érik el az ukránok a csernobili erőművet

Ukrajna arról értesítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (IAEA), hogy teljesen elveszítették a kapcsolatot a csernobili atomerőművel – írja a Guardian az IAEA tájékoztatására hivatkozva.

Szerdán az oroszok által elfoglalt atomerőmű áramellátás nélkül maradt, bár Oroszország szerint csütörtökre fehérorosz szakemberek helyreállították az áramot az erőműben. Az ukránok viszont most azt mondják, hogy azóta megszakadt a kapcsolat az ottaniakkal, holott eddig legalább emailben tudták velük tartani a kapcsolatot.

Már a mexikói-amerikai határon is megjelentek az ukrán menekültek

Egy ukrán nő és három gyerek (6, 12, 14 évesek) léptek be az Egyesült Államokba Mexikó felől csütörtökön azután, hogy egy nappal korábban visszafordították őket. Az Európában turnézó amerikai alelnök, Kamala Harris nemrég még azt nyilatkozta, hogy Amerika több ukránt fog befogadni, ennek ellenére visszafordították először ezt a családot, a família ügyvédje szerint.

A család a kaliforniai San Ysidro belépési ponton akart az USA területére lépni, de egy Donald Trump elnöksége alatt hozott jogszabályra hivatkozva ezt nem engedték a határőrök. A család még február végén hagyta el Ukrajnát, a mexikói Tijuanába érkeztek később, ami az amerikai San Diego mellett, de már a határ túloldalán található. (CNN)

Az oroszok Oroszországba irányuló humanitárius folyosókat nyitnak

Moszkva Oroszország felé vezető humanitárius folyosókat nyit az ukrajnai civilek számára, helyi idő szerint minden nap 10 órától – mondta csütörtökön Mihail Mizincev vezérezredes, az orosz védelmi minisztériumtól.

Állítása szerint garantálják a teljes biztonságot az orosz fegyveres erők által ellenőrzött területeken, az azonban nem derült ki, hogy ezek az útvonalak meddig lesznek nyitva – írja a CNN. Mizincev egyben hazugságnak nevezte azokat az állításokat, hogy az oroszok ne tartanák be a tűzszüneteket.

Kína nem akar repülőalkatrészeket szállítani az oroszoknak

Az orosz repülést is megnehezítik a nemzetközi szankciók, amik Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójára válaszul születtek (a Boeing és az Airbus sem szállít). Az oroszok Kínából is igyekeznek alkatrészeket beszerezni emiatt, csakhogy ez nem megy simán. Egy orosz tisztviselő csütörtökön azt mondta, Kína visszautasította, hogy alkatrészeket szállítson Oroszországba. Valerij Kugyinov a Szövetségi Légi Szállítási Ügynökség egyik osztályvezetője azt mondta, jelenleg meg tudják oldani a szervizelést, miközben aktívan keresik az alkatrészellátókat Indiától Törökországig. Ekkor ejtette el a mondatot, miszerint úgy tudja, Kína nem kíván ilyesmit szállítani.

Egyre több jel utal egyébként arra, hogy Kínának egyre kellemetlenebb a szomszédos nagyhatalom hadakozása. Az ENSZ-szavazásokon is rendre tartózkodtak, tehát nem álltak ki teljes mellszélességgel Moszkva mellett, és ugyan a kínai nyilvánosságban egész nagy az orosz akció támogatottsága, a koronavírus után feléledő, az ingatlanbuborékba majdnem belefulladó kínai gazdaságnak nem tesz jót a zuhanni kezdő világgazdaság és az emelkedő energiaárak. (CNN)

Tankcsatát vettek fel drónnal Kijev mellett

Elképesztő felvételeket készített egy drón egy tankcsatáról Kijevtől 35 kilométerre. Az látható, ahogy egy orosz hadoszlop halad egy 2×2 sávos főúton, majd beérve Brovari településre tűz alá veszik őket az ukrán erők, majd visszafordulnak és távoznak. A drónfelvételt alátámasztja, hogy több más mobilos videó is kering az úttesten vagy útszélen égő orosz roncsokról. (Guardian)

ENSZ: Félezer felett az ukrajnai civil áldozatok száma

Legkevesebb 549 polgári lakos halt eddig bele az orosz invázióba az ENSZ Emberi Jogi Irodája (OHCHR) szerint. A szerdán gyűjtött adatok szerint 957 civil sebesült meg a harcokban. A szervezet szerint valószínű, hogy a valós adatok sokkal magasabbak, főleg a még az ukrán kormány ellenőrizte területeken (Mariupol alpolgármestere épp csütörtökön közölte, hogy a városban csak az utcákon 1207 holttestet találtak). Ahol még intenzív harcok dúlnak, onnan szinén nem jut az ENSZ szervezete pontos és friss adatokhoz, így hivatalos információ nincs a volnovahai, mariupoli vagy izjumi polgári áldozatok számáról. (CNN)

Kanada ukrajnai menekülteket fogad be

Kanada ukrajnai menekülteket fogad be, és ennek érdekében egyszerűsíti a befogadási és a munkavállalással összefüggő eljárásokat – közölte Justin Trudeau kanadai kormányfő csütörtökön Varsóban, miután Andrzej Duda elnökkel tárgyalt.

A közös sajtóértekezleten Trudeau bejelentette: Kanada megduplázza, 30 millió dollárra növeli az ukrajnai humanitárius segítségnyújtásra szánt eszközeit. Emellett 50 millió dollár értékű támogatást nyújt az Ukrajna térségében működő projektek, például a Nemzetközi Élelmezési Világprogram, valamint a Save the Children program révén.

Szívesen befogadjuk az Ukrajnából érkező menekülteket,

jelentette ki Trudeau, hozzátéve: ennek érdekében 117 millió dollárt különítenek el a bevándorlási eljárás gyorsítására. Rámutatott: Kanadában népes ukrán közösség él. Újságírói kérdésre elmondta: annyi menekültet fogadnak be, „amennyit csak lehet”.

Elfogadhatatlannak nevezte a civilek elleni orosz támadásokat.

Mariupolban gyermekeket bombáznak,

utalt az előző napi bombatámadásra és azonnali tűzszünetet követelt. Egyértelműnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célkeresztbe vette Ukrajna civil lakosságát, és megerősítette: Lengyelország mellett Kanada is azon országok közé tartozik, amelyek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnál (ICC) kezdeményezték az állítólagos orosz háborús bűntettek vizsgálatát.

Tovább cselekszünk, megpróbáljuk előmozdítani az ügyet, hogy Putyint ítéljék el a bűncselekményeiért.

Andrzej Duda a sajtóértekezleten utalt a kanadai katonák részvételére a 2016-ban Lengyelországba telepített nemzetközi NATO-zászlóaljakban, valamint arra, hogy az ukrajnai háború elején az amerikai katonák mellett újabb kanadaiak is érkeztek az ukrán határ közelébe a humanitárius segítségnyújtásnak, valamint Lengyelország biztonságának támogatására.

A csütörtöki tárgyalásokon arról is szó volt, hogy vannak források a háború utáni ukrajnai újraépítésre – számolt be Duda. Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna megkapja az uniós tagjelölti státuszt, ennek köszönhetően pedig több forráshoz juthat majd a háború utáni újjáépítéshez. Bizakodását fejezte ki, hogy az újjáépítést Kanada és az Egyesült Államok is támogatja majd.

Trudeau Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel is találkozott, és tervek szerint tárgyal a háromnapos lengyelországi látogatáson tartózkodó Kamala Harris amerikai alelnökkel is.

JANEK SKARZYNSKI / AFP

(MTI)

Zelenszkij vígjátéksorozatát bemutatja az RTL Klub

Volodomir Zelenszkijről tudvalevő, hogy színészként is tevékenykedett korábban, 2016-ban például A nép szolgája című vígjátéksorozatban alakított egy középiskolai tanárt.

A sorozat után óriási a kereslet Európában, a kereskedelmi adók sorra tűzik műsorra azt, és az RTL Klub sem tesz másképp, mint az kiderült sajtóközleményükből. Ők szerezték meg a sugárzás jogát, így március 20-án már vetítik is.

Kapcsolódó

Oroszország megtiltja egyes termények kivitelét az Eurázsiai Unió országaiba

Oroszország augusztus 31-ig megtiltotta a búza, a rozs, az árpa és a kukorica exportját az Eurázsiai Gazdasági Unióba (EEU) – írja az orosz gazdasági minisztérium közlése alapján a Guardian. Ezek alapján nem szállítanak majd terményt Örményországba, Fehéroroszországba, Kazahsztánba és Kirgizisztánba.

Oroszország augusztus 31-ig megtiltja a cukorexportot harmadik országokba is, de az EEU-tagországok esetében lehetnek kivételek – tette hozzá a minisztérium.

Már három ukrán szülészetet ért légicsapás az ENSZ összegzése szerint

A szerdai, Mariupolban történt bombázás már a harmadik olyan alkalom volt az ukrajnai háború kezdete óta, hogy az orosz csapatok egy szülészetre mértek légicsapást – közölte az ENSZ illetékes ügynöksége (UNFPA). A zsitomiri szülészet teljesen megsemmisült, a Szaltivszkijben található épület pedig ugyancsak erősen megrongálódott.

Mariupolban legalább három ember, köztük egy gyerek halt meg – az ottani támadásban egy gyerekkórház is megsérült. Az ENSZ azt nem részletezte, hogy a másik két helyszínen hány halott vagy sebesült volt.

(Guardian)

Tesco, Auchan, kiskereskedelem: mind alkalmaznák az ukrán munkavállalókat

A magyarországi kisebb és nagyobb kiskereskedelmi láncoknál egyaránt van munkaerőhiány, ezért a cégek nyitottak a ukrajnai háború elől menekülők foglalkoztatására – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára csütörtökön az MTI-nek. Vámos György hozzátette, a kiskereskedelem olyan terület, ahol lehetőség van a rugalmas foglalkoztatási formára, például részmunkaidős állás betöltésére is. Ez fontos szempont lehet a menekülteknek, akik elsősorban kisgyermekekkel érkeznek.

A főtitkár kitért arra, hogy az Ukrajnából menekülőket a határnál a karitatív szervezetek fogadják. Mindegyik üzletlánc kapcsolatban áll valamelyik karitatív szervezettel, amiknek a cégek már jelezték, hogy ha valaki álláslehetőséget keres, akkor a kereskedelmet is tudják ajánlani számára.

A Tesco csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben várja azoknak az Ukrajnából elmenekült embereknek a jelentkezését, akik közép- és hosszú távon terveznek Magyarországon maradni. Az élelmiszerláncnál 385 nyitott pozícióra várják a jelentkezéseket. Elsősorban a fővárosi és környéki áruházakban kínálnak teljes vagy részmunkaidős állásokat, de határ menti áruházakban is tudnak 55 új munkatársat foglalkoztatni. Emellett 30, angolul beszélő munkavállalót is alkalmazna a Tesco a budaörsi központi irodájában, valamint Budapesten, a Váci úton található Tesco Business Services központjában.

Az Auchan Magyarország az MTI érdeklődésére közölte, nyitott arra, hogy munkalehetőséget biztosítsanak az Ukrajnából ideérkezőknek és hosszabb távon maradóknak, ezzel is segítve őket. A vállalat HR igazgatósága már dolgozik a felvételük és alkalmazásuk feltételeinek kidolgozásán.

Forródrótot indítana egy ukrán kormányzó a dezertálni vágyó oroszoknak

Vitalij Kim, Ukrajna mikolajivi régiójának kormányzója furcsa forródrótot tervez felállítani: azoknak a Dél-Ukrajnában harcoló orosz katonáknak szolgálna a telefonszám, akik dezertálni akarnak. Kim csütörtökön a Telegram-csatornáján közölte, hogy felajánl egy lehetőséget azoknak az orosz katonáknak, akik nem akarnak harcolni. Így fogalmazott, kissé zavarosan:

Mi az oroszok problémája? Hogy nem akarnak támadni. Azt gondolják, félrevezették őket, azt mondták nekik, ezek katonai gyakorlatok, szinte mindegyikük ezt mondta. De vissza már nem mehetnek, mert azt állítják, akik Herszonban vannak, le fogják lőni őket, ha visszavonulnak. Szóval ezekben a falvakban ragadtak, sem itt, sem ott.

A CNN megjegyzi, nincsenek hivatalos információk dezertáló, átálló orosz katonákról. Mindenesetre Kim terve szerint „zöld folyosót” nyitnának azoknak az orosz katonáknak, akik nem lőttek civilekre és nem követtek el háborús bűnöket. Csak fel kell hívniuk az adott számot, és akkor életben maradnak, és börtönbe se kerülnek Oroszországban. Hozzátette, a tüzéreknek és a rakétakilövők működtetőinek nincs meg ez az esélyük, a mariupoli történtek után „vagy elfutnak vagy a földbe kerülnek”. (CNN)

Politico: Gerhard Schröder Putyinnal tárgyal a békéről

A Politico értesülései szerint Gerhard Schröder volt német kancellár Moszkvában találkozik csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború befejezését célzó közvetítői erőfeszítés részeként.

A cikk megjegyzi, hogy Schrödert heves bírálatok érték Németországban és külföldön, mert nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával a ukrajnai invázió elindulása után. Több alkalmazottjánál azt követően telt be a pohár, hogy kiderült, Schröder ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa vezető beosztását a Kremlhez köthető energiaóriásoknál, a Rosznyeftynél és a Gazpromnál.

Schröder 1998 és 2005 között volt német kancellár, azóta az orosz energiaiparban különféle jól fizető állásokban tevékenykedik. Putyinhoz régóta baráti kapcsolat fűzi.

Alexei Druzhinin / Sputnik / Sputnik via AFP

1677 személy nyújtott be eddig menedékkérelmet

A csütörtök déli adatok alapján eddig 1677, Ukrajnából menekült személy nyújtott be menedékkérelmet Magyarországon – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

A napokban megjelent kormányrendelet értelmében, azok folyamodhatnak menedékes elismerés iránti kérelemért, akik az Ukrajnában folyó fegyveres harcok elől menekülő ukrán állampolgárok, illetve családtagjaik, valamint, akiket Ukrajna hontalannak vagy menekültnek ismert el.

Azok a nem ukrán, harmadik országbeli állampolgárok, akik szintén az orosz-ukrán konfliktus kitörését követően érkeztek hazánkba és Ukrajnában jogszerűen tartózkodtak, kérhetik hazatérésüket származási országukba, vagy meghatározott céllal kérhetnek tartózkodási engedélyt.

Csak az utcákról 1207 holttestet gyűjtöttek össze Mariupolban

Embertelen ostrom zajlik a délkelet-ukrajnai Mariupol városa ellen, a lakosok kimenekítését pedig lehetetlenné teszik az újra meg újra kiújuló harcok. Szergej Orlov, a kikötőváros polgármester-helyettese korábban arról beszélt, megbecsülni se tudja, a szétlőtt városban mennyien halhattak meg eddig. Most azonban mondtak egy szörnyű számot:

1207 holttestet találtak eddig a mariupoli utcákon, tehát a halottak számában nincsenek benne az épületekben elhunytak.

47 embert már eltemettek egy tömegsírba, mivel a város szélén lévő temetők már harci övezetek vagy orosz kézen vannak. Nem mindegyik áldozatot sikerült azonosítani. A civilek evakuálása változatlanul nem halad, nemrég egy száz autóból álló konvoj próbált meg átmenni egy orosz ellenőrzőponton, azonban a levegőbe lődözve visszafordították őket az orosz csapatok. (BBC News)

Viktor Antonyuk / Sputnik / AFP

A Goldman Sachs is kivonul Oroszországból

A Goldman Sachs csütörtökön bejelentette, hogy befejezi oroszországi tevékenységét – írja a Guardian. A háború elindulása óta ez az első nagy Wall Street-i bank, amely elhagyja Oroszországot.

A közlemény szerint a Goldman Sachs szabályozási és engedélyezési követelményeknek megfelelően felszámolja oroszországi üzletét, azt követően, hogy az éves jelentésében 650 millió dolláros hitelkitettséget közölt Oroszországgal szemben

Putyin a törvényen agyal, amivel államosítanák a kivonuló nyugati cégek eszközeit

Tévébeszédet tart épp minden oroszok elnöke, Vlagyimir Putyin, amit a BBC igyekszik lefordítani és közzétenni. Putyin szerint a szankciókat hozó országok „barátságtalan lépéseket” tettek nemzete ellen, de „az emberek meg fogják érteni, hogy egyszerűen nincs olyan dolog, amit nem tudunk megoldani”. Szerinte a nyugati országok azt mondják a lakosaiknak, hogy öltözzenek fel melegen, de Oroszország teljesíti kötelezettségeit, szállítja a gázt például, nem tehet az áremelkedésekről.

Azzal fenyegetett, hogy Oroszország meglépheti azt, hogy a kivonuló nyugati cégek eszközeit államosítja, és annak adják át pl. az üzemeket, akik dolgozni akarnak. „Meg fogjuk találni ennek a jogi útját” – tette hozzá.

Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP

A jegybankok központi bankja felfüggesztette az orosz jegybank tagságát

Az ún. Nemzetközi Egyezmények Bankja, ami gyakorlatilag az állami jegybankok ernyőszervezete, felfüggesztette az orosz jegybank tagságát a szervezetben. Az 1930-ban alapított, tagjai közt az Európai Központi Bankot és az amerikai Federal Reserve-öt is tudó szervezet azzal indokolta a döntést, hogy az Orosz Központi Bankra kivetett nemzetközi szankciókat nehogy a nemzetközi bankon keresztül kerülje ki Moszkva. (CNN)

Orosz minisztérium: Helyreállt a csernobili erőmű áramellátása

Az orosz energiaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy fehérorosz szakemberek helyreállították a csernobili atomerőmű áramellátását – számolt be a Reuters.

Az atomerőműben szerdán szűnt meg ideiglenesen az áramellátás, amikor a harcok közepette elvágtak egy vezetéket. A szakértők küldését csütörtök reggel jelentette be Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök.

Kapcsolódó
Mekkora baj, ha Csernobil szivárogni kezd?
Több hetünk van hátra ahhoz, hogy komoly fenyegetést jelentsen az áramellátás megszűnése, és még akkor sem fenyeget globális katasztrófa.

Csütörtökön több európai vezetővel is beszélt Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij az ukrán nép nevében megköszönte az orosz agresszió ellen nyújtott támogatást Zuzana Čaputová szlovák elnöknek csütörtökön. Az ukrán elnök és Zuzana Čaputová beszéltek az orosz katonáknak a civilek ellen elkövetett bűncselekményeiről és Ukrajna esetleges EU-tagságáról is.

https://twitter.com/ZelenskyyUa/status/1501916403498115073

Zelenszkij Twitter-bejegyzése szerint csütörtökön Boris Johnsonnal és Emmanuel Macronnal is tárgyalt. A brit kormányfővel a további támogatásokról egyeztettek, a francia elnökkel pedig a béketárgyalások voltak fókuszban.

https://twitter.com/ZelenskyyUa/status/1501917613789753344

Szijjártó Péter: Nagy felelősség hárul a magyar hírszerzésre

„A hírszerzésre különös felelősség hárul a mostani helyzetben, mivel a szolgálatoknak kell felfedniük és elhárítaniuk azokat a szándékokat, amelyek aláásnák Magyarország biztonságát vagy belesodornák hazánkat az ukrajnai háborúba” – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Épp az Információs Hivatal (IH) nemzetközi kapcsolattartást szolgáló új épületszárnyának átadásán mondta mindezeket. Szerinte a hírszerzés remek feladatot fog végezni. Hogy miért? Íme:

Az elmúlt évek fejlesztései, a kollégák remek felkészültsége bizakodóvá tehet minket abban a tekintetben, hogy a mai magyar hírszerzés képes ennek a nagyon fontos feladatnak az eredményes végrehajtására.

Garantálni kell szerinte a biztonságot, ez előfeltétele a szabadság és szuverenitás megőrzésének. Ehhez kell a jól működő hírszerzés. Ezen a ponton hosszan ecsetelte, mit tett a hírszerzésért a kormány az elmúlt években, majd rátért arra, hogy egymást kísérik a válságok. Ezeken a kormány mindig a patent hírszerzői munka segítségével lett úrrá. Szijjártó megfogalmazása szerint:

A tény, hogy Magyarország sikeres egészségügyi védekezést hajtott végre, illetve az a tény, hogy 2021 a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb éve volt, mind-mind a hírszerző munkát is dicséri.

ENSZ: 2,3 millió ember menekült el eddig Ukrajnából

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) március 9-i adatai szerint eddig 2 316 002 ember menekült el Ukrajnából a háború február 24-i kitörése óta.

A legtöbben Lengyelországba mentek (1,4 millió), Magyarországra több mint 214 ezren, ezt követi Szlovákia (165 ezer), majd Oroszország (97 ezer), Románia (85 ezer), Moldova (83 ezer) és Fehéroroszország (765). Más európai országokba eddig összesen 259 ezer menekült jutott el Ukrajnából.

Daniel MIHAILESCU / AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik