Lezárult az ukrán-orosz tárgyalások első köre; újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen

Menczer Tamás külügyi államtitkártól megkérdezték az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, hogy visszaadja-e Szijjártó Péter a pár hónapja kapott Barátságért-kitüntetést orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak, vagy sem. Az apropó természetesen az orosz-ukrán háború lenne a visszaadáshoz, de még nem tartunk ott – derült ki az államtitkár válaszából. Sőt, Szijjártónak még ideje sem volt elgondolkodnia ezen. Menczer Tamás szerint: “egészen biztos vagyok benne, hogy ha külügyminiszter úrnak lesz ideje ezzel foglalkozni, akkor majd átgondolja és megfontolja ezt a kérdést.”

Blokkolni fogja az Európai Unióban az orosz állami média elérését a Facebook és az Instagram – ezt a Meta nemzetközi egységének vezetője, Nick Clegg tette közzé a Twitteren. A Russian Today és a Sputnik elleni fellépést több állami szerv is kezdeményezte Clegg szerint.

A hágai Nemzetközi Bíróság vizsgálatot indít Oroszország ukrajnai megszállásával kapcsolatban – jelentette be Karim A. A. Khan ügyész hétfőn. Az előzetes vizsgálatok alapján jó eséllyel feltételezhető, hogy az oroszok Ukrajnában háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövettek.

Az Európai Unió szankciókat jelentett be a legmeghatározóbb orosz közszereplők és vállalatok ellen hétfőn – írja a BBC.

Az állami energiaipari óriás, a SZOGAZ mellett a listán ott van például:

• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője
• Igor Szecsin, a Rosznyeft állami olajcég vezérigazgatója, a KGB szentpétervári irodájának egykori munkatársa, Putyin első elnöki ciklusa alatt az elnöki adminisztráció helyettes vezetője – úgy is nevezik, hogy „az orosz Darth Vader”
• Alekszander Ponomarenko, a Seremetyevo repülőtér igazgatósági elnöke
• Nyikolaj Tokarev, a világ legnagyobb kőolajvezeték-üzemeltetési cégének, a Transznyeftynek a vezérigazgatója
• Gennagyij Timcsenko, Vlagyimir Putyin régi szövetségese, Oroszország hatodik leggazdagabb embere, olyan cégekben vannak érdekeltségei, mint a Novatek gázszolgáltató, a petrolkémia területén működő Sibur Holding, valamint az energiaipari, szállítmányozási és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Volga cégcsoport
• Mihail Fridman, orosz milliárdos, az Alfa-Bank társtulajdonosa, aki a hétvégén levélben emelte fel a szavát a háború ellen

Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is. “Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota.

Az orosz külügyminisztérium Európát fenyegető közleményt tett közzé. Mint írják, az “Európai Unió lépései nem maradnak kemény válasz nélkül. Oroszország továbbra is az alapvető nemzeti érdekei szerint fog cselekedni, tekintet nélkül a szankciókra és a fenyegetésekre. Itt az ideje, hogy a Nyugat megértse, hogy a világgazdaság feletti kizárólagos dominanciája már rég a múlté”

(Via Telex)

Az ukrajnai háború mély hatást gyakorolhat az európai energiaellátó-rendszerre is –  jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa hétfőn Brüsszelben, ám hozzátette, hogy a telet biztonságosan átvészeli a rendszer.

A biztos, az uniós tagállamok energiaügyi miniszereinek tárgyalást követő sajtótájékoztatón, felhívta a figyelmet: az EU képes lesz felülkerekedni a háború okozta esetleges ellátási zavarok hatásain. Mint mondta, meredeken nőtt az Európába irányuló cseppfolyósított földgáz behozatala, havi 10 milliárd köbméter körül mozog. Hozzátette azonban, hogy idén tél végére 18 százalékos lesz a gáztárolók töltöttsége, szemben a korábbi évek 30 százalékéval. “Elengedhetetlen, hogy már most megkezdjük a megfelelő szintű gáztárolás tervezését a következő fűtési szezon előtt” – emelte ki.  Ennek érdekében a bizottság platformot és kapcsolattartó csoportokat hoz létre az érintett tagállamokkal és cseppfolyósítottgáz-szállítási rendszert üzemeltetőkkel.

Ijedt nigériai informatikushallgató, tanácstalan ukrán lány és már a magyar menedékjoggal szemező ukrán férfi is volt azok között, akik hétfőn a budapesti Nyugati pályaudvarra, civil segítők közé érkeztek Ukrajna irányából. Videónk:

Kapcsolódó

„Apukám hívott: ennyi, háború van, menned kell” – a Nyugatiba érkező ukrajnai menekültekkel beszélgettünk

Ijedt nigériai informatikushallgató, tanácstalan ukrán lány és már a magyar menedékjoggal szemező ukrán férfi is volt azok között, akik hétfőn a budapesti Nyugati pályaudvarra, civil segítők közé érkeztek Ukrajna irányából.

Kazinbarcikán tartott fórumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a Telex tudósítást is közölt az eseményről. A KDNP vezetője erős kijelentéseket is tett, például azt mondta, hogy

Ha Ukrajna NATO-tag lenne, most világháború lenne.

A kormánypárti politikus megismételte a kormány álláspontját, hogy nem lehet magyar katonákat Ukrajnába küldeni. „Ha magyar katona fegyveres konfliktusba kerül az orosz katonával, kitesszük magunkat egy válaszcsapásnak” – fogalmazott.

Szerinte semmilyen körülmények között nem engedheti meg szerinte a magyar kormány, hogy Magyarország területéről támadás induljon egy másik ország ellen.

Ha mondjuk (…) Miskolcról kilőnének egy rakétát valakik, nem biztos, hogy fél óra múlva lenne Miskolc és környéke.

Semjén állítja: azért támadják a magyar kormányt, mert korábban blokkolták Ukrajna felvételét a NATO-ba. „Nem volt más eszközünk a magyar kisebbség jogfosztása miatt”

– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

krajnának joga van a szuverenitáshoz, a területi integritáshoz és a nemzetközi jog érvényesüléséhez – folytatta, nem véletlen szerinte, hogy Magyarország volt az első ország Antall József idején, amely elismerte Ukrajna függetlenségét. Semjén hozzátette: szükség van egy ütköző államra az orosz birodalom és az Európai Unió között, Magyarország elemi érdeke, hogy legyen egy szuverén állam a szomszédban.

Hétfőn közösen írt nyílt levelet Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia elnöke, amelyben kijelentették: véleményük szerint Ukrajna megérdemli, hogy a lehető leggyorsabban az Európai Unió tagja legyen.

Éppen ezért felszólítjuk az EU tagállamait, hogy erősítsék meg Ukrajna legmagasabb politikai támogatását, és tegyék lehetővé az uniós intézmények számára, hogy azok megtegyék a megfelelő lépéseket Ukrajna tagjelölt státuszának azonnali megadása és a tárgyalások megkezdése érdekében.

A levelet cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman honlapján tették közzé.

Kapcsolódó

Cseh elnök: Putyin egy őrült, akit el kell szigetelni

Néhány nappal ezelőtt azt mondtam, hogy az oroszok nem őrültek és nem fogják megtámadni Ukrajnát.

Törökország nem hanyagolhatja el az Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő kapcsolatait, de Ankara korlátozni fogja az oroszok hozzáférését a Fekete-tengerhez – jelentette be hétfőn Recep Tayyip Erdoğan török elnök. Jelenleg legalább négy orosz hajó várakozik a Földközi-tengeren.

Ez utóbbi lépésre az 1936-os montreux-i egyezmény keretében van lehetőség, amely szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jogok kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosok felett a hadihajók és az ellátóhajók esetében. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy vasárnap a törökök is háborúnak minősítsék az Ukrajna elleni támadást – jegyzi meg a Guardian.

Az orosz jegybank hétfő este ismertetett rövid közleménye szerint kedden sem lesz kereskedés a tőzsde részvény és származékos piacain. A jegybank a hétfőihez hasonlóan a keddi kereskedést is “a jelenlegi helyzetre való tekintettel” halasztotta el. Az orosz jegybank hétfőn reggel még azt közölte, hogy kedd reggel tudatja, hogy mi lesz a keddi kereskedéssel.

Finnország fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának – jelentette be hétfőn Sanna Marin finn miniszterelnök, változtatva ezzel az észak-európai ország semlegességi politikáján. A szállítmány 2500 gépkarabélyt, 150 ezer lőszert, 1500 páncéltörő fegyvert és 70 ezer adagnyi élelmiszercsomagot tartalmaz – ismertette Antti Kaikkonen védelmi tárcavezető.

Helsinki a múlt csütörtök óta Ukrajnában zajló orosz támadás hatására már vasárnap döntést hozott arról, hogy katonai sisakokat, golyóálló mellényeket és elsősegély-felszerelést küld Ukrajnának, illetve engedélyezte Észtországnak a Finnországtól vásárolt tábori tarackok átadását.

"TP-UTVAn linjausten mukaisesti tasavallan presidentti on valtioneuvoston esityksestä päättänyt, että Suomi toimittaa Ukrainalle myös aseellista apua. Päätös on Suomelta historiallinen. Kaikki päätökset ovat olleet yksimielisiä."

Pääministeri @MarinSanna kertoi.#Ukraina pic.twitter.com/aU4BQJVEe6

— Valtioneuvosto | Statsrådet (@valtioneuvosto) February 28, 2022

Nem sokkal a finn bejelentést követően Norvégia is közölte, hogy mintegy kétezer M72 típusú páncéltörő eszközt adományoz Ukrajnának, szakítva eddigi politikájával, miszerint nem küld fegyvereket olyan nem NATO-tagállamoknak, amelyek háborúban állnak, vagy amelyeket fegyveres konfliktus veszélye fenyeget.

Norvégiának a katonai felszerelés exportjára vonatkozóan szigorú szabályai vannak, de Ukrajna most rendkívüli helyzettel kénytelen megbirkózni,

közölte Jonas Gahr Stoere miniszterelnök.

Vasárnap az oslói kormány bejelentette, hogy kivonja a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapjának számító jóléti alapját az orosz piacról, és ígéretet tett katonai sisakok, golyóálló mellények és egyéb hadfelszerelések szállítására Ukrajnának.

A Finnair légitársaság hétfőn mikroblogján közölte, hogy az orosz légtérzárlat miatt törli távol-keleti járatait Japánba, Dél-Koreába, Kínába, de Oroszországba is. A tájékoztatás szerint próbának alternatív útvonalakat találni a japán, dél-koreai, illetve kínai járataik vonatkozásában.

Spoke again today to President @niinisto. Both our countries will support Ukraine with military self defense. Strong show of solidarity with the brave Ukrainian people, but also of Nordic unity.

— Jonas Gahr Støre (@jonasgahrstore) February 28, 2022

(MTI)

Minden akut, sürgős esetben biztosítja az ukrajnai háború miatt menekülők egészségügyi ellátását a Semmelweis Egyetem, amely szükség esetén erre fokozott humánerőforrás-kapacitást is biztosít. Az intézmény emellett lehetőséget ad az orvos- és egészségtudományi területen dolgozó oktatóknak és hallgatóknak munkájuk, illetve tanulmányaik folytatására magyar nyelven – jelentette be Merkely Béla rektor hétfőn. Hozzátették, az egyetem eddig 15, korábban Ukrajnában tanuló hallgatót helyezett el kollégiumaiban, továbbá központi raktárjában adománygyűjtéshez is helyszínt biztosít.

Az egyetem létrehozott egy adományátvételi pontot is a Műszaki Főigazgatóság Központi Raktárjában (1102, Budapest, Liget u. 22.), ahol 2022. február 28. (hétfő) és március 6. (vasárnap) között minden nap 14.00-től 20.00-ig várják az egyetem honlapján felsorolt adományokat.

Azonnali tűzszünetre és az ukrajnai civilek biztonságának szavatolására szólította fel hétfőn Emmanuel Macron francia elnök orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, aki szerint az ukrán nacionalisták élő pajzsként használják a lakosságot – írja a távirati iroda.

A két vezető telefonon beszélt egymással, az Ukrajna ellen elindított orosz intervenció kezdete óta másodszor. Eszmecseréjük ezúttal másfél órán át tartott.

A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron az orosz-ukrán tárgyalások megkezdésével kapcsolatban sürgette, hogy az orosz fél szüntesse be a békés lakosság és a lakónegyedek elleni csapásokat és támadásokat, kímélje meg a civil infrastruktúrát, biztosítsa az autópályák biztonságát, különösen Kijevtől délre. A közlemény értelmében Putyin ezekben az ügyekben megerősítette, hogy kész kötelezettséget vállalni.

A Kreml által kiadott tájékoztatás értelmében Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők nem fenyegetik a civil lakosokat, és nem mérnek csapásokat polgári objektumokra. Az orosz elnök szerint a fenyegetést az ukrán nacionalisták jelentik, akik élő pajzsként használják fel a civil lakosságot, csapásmérő fegyvereket telepítettek lakónegyedekbe, és fokozták a Donyec-medence városai elleni tüzérségi támadásokat.

“Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy ilyen rendezés csak Oroszország jogos biztonsági érdekeinek feltétel nélküli figyelembevételével lehetséges, beleértve a Krím feletti orosz szuverenitás elismerését, az ukrán állam demilitarizálásának és nácimentesítésének megoldását és semleges státuszának biztosítását” – hangzott a Kreml közleménye.

Putyin mindemellett kijelentette, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra Ukrajna képviselőivel.

Macron megismételte követelését, hogy Moszkva állítsa le az Ukrajna elleni orosz támadást, és haladéktalan tűzszünetet követelt. A nemzetközi humanitárius jog betartását és a lakosságnak szánt segély eljuttatásának szavatolását is sürgette. A francia elnök, aki az elmúlt nap folyamán többször is beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, javaslatot tett Putyinnak a kapcsolattartás folytatására, a helyzet romlásának elkerülése érdekében. A Kreml sajtószolgálata szerint ebben a felek megállapodtak.

Az Élysée-palota szerint Macron Zelenszkij kérésére, a humanitárius kockázat miatt hívta fel Putyint.

A Shell megszünteti az együttműködést a Gazprommal és kilép az Északi Áramlat 2. projektből is – közölték hétfőn. A cég vezérigazgatója, Ben van Beurden közleményében az orosz támadást az európai biztonságot veszélyeztető, értelmetlen katonai agressziónak nevezte, amelynek eredményeképpen ukránok haltak meg.

A vállalat szerint 2021 végén a Shell körülbelül 3 milliárd dollár befektetett eszközzel rendelkezett oroszországi vállalkozásokban – írja a CNN. Most arra számítanak, hogy a vegyesvállalatokból való kilépésről szóló döntés értékvesztéshez vezet majd.

Azt írja a theguardian.com, hogy az ENSZ menekültügyi irodája szerint eddig 360 ezer ukrán hagyta el az otthonát a csütörtök hajnalban el kezdett orosz invázió miatt. Ez a szám ugyanakkor csak a töredéke annak, amelyre most a becslések vonatkoznak: eszerint akár 5 millió is lehet menekültek száma Ukrajnából.

Komoly mínuszban zárt a rubel a dollárral és az euróval szemben hétfőn, de a veszteség egy részét sikerült ledolgoznia zárásra a jegybank hétfőn bejelentett intézkedéseire, mint például az alapkamat emelése 9,50 százalékról 20 százalékra, illetve annak a hatására, hogy tárgyalások kezdődtek az ukrán és az orosz illetékesek között.

A dollár 94,6 rubelen fejezte be a napot, ami 11,6 rubel dollárerősödés a pénteki zárószinthez képest. A dollárt napközben ennél magasabban, 109,185 rubelen is jegyezték, ami 26,185 rubellel haladta meg a péntek estit.

Az euró hétfőn 13 rubellel 106 rubelre emelkedett zárásra, a maximuma 122 rubel volt, 29 rubellel magasabb az előző zárónál.

(MTI)

Mintegy 250 ezren tüntettek az ukrajnai orosz invázió ellen hétfőn a németországi Kölnben. Az észak-rajna-vesztfáliai nagyvárosban a háború miatt lemondták a farsangi időszak legfontosabb napjaként számon tartott húshagyó kedd előtti hétfő (Rosenmontag) alkalmából szervezett hagyományos felvonulást, és béketüntetést tartottak helyette.

A kölni karnevál többről szól, mint a mulatozás, a szolidaritás és a közösségi szellem élteti, és a szabadság és az egyenlőség értékeit képviseli – indokolta a döntést Christoph Kuckelkorn, a szervezőbizottság elnöke a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint.

A külsőségek – a jelmezek és a karneváli kocsik – megmaradtak, de átalakultak, így sokan az ukrán nemzeti színekre festett jelmezben jelentek meg, a felvonulást felvezető kocsi fő motívuma pedig egy fehér békegalamb volt, amelyet felnyársal egy hatalmas orosz zászló hegyes végű rúdja. Sokan ukrán zászlót vagy transzparenst tartottak a magasba. A feliratokon, grafikákon többnyire békét követeltek Ukrajnának és Európának, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálták.

A megmozduláson részt vett Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke és Henriette Rieker kölni polgármester is, aki beszédében kiemelte, hogy határtalan csodálatot érez a bátor oroszok iránt, akik a hazájukban mernek tüntetni a háború ellen.

A tartomány legtöbb városában lemondták a Rosenmontag alkalmából szervezett farsangi felvonulásokat, amelyeket a koronavírus-világjárvány miatt tavaly sem tudtak megtartani.

Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása – jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

A donyecki népköztársaságban és a luhanszki népköztársaságban élőket fenyegető állandó fenyegetésekre, valamint arra, hogy nincs kilátás a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldására, Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, hogy különleges hadműveletet hajtanak végre a Donyec-medencében. Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között

– mondta az orosz nagykövet. “Oroszország a különleges hadművelet során megvalósítja azt a jogát, hogy önvédelmet gyakoroljon egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni” – tette hozzá Nebenzja.

Orbán és Szijjártó kitüntetéseknél valami komolyabbat érdemel Putyintól. A Gazprom igazgatótanácsában két szék megfelelő ellentételezés lenne a lojalitásukért

– twittelte hétfőn délután Donald Tusk volt lengyel kormányzó, az ellenzéki Polgári Platform elnöke, az Európai Néppárt vezetője.

Mindezt a Európai Néppárt elnöke azután mondta, hogy Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is bejelentette: Magyarország nem küld katonákat, sem fegyvereket a lerohant Ukrajna megsegítésére.

Magyar idő szerint hétfő kora este lezárult az Ukrajna és Oroszország között elindult béketárgyalás első köre – mondta újságíróknak Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Közlése szerint a felek elsődleges célja a tűzszünet és az oroszok által indított támadás beszüntetésének megvitatása volt. Podoljak azt mondta: bizonyos területeken már felsejlenek a döntések, de mielőtt ezek ténylegesen megvalósulnának, a felek visszatérnek a fővárosaikba konzultációra. Ezt követően újabb tárgyalási kör jöhet – tette hozzá.

Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja, az orosz alsóház külügyi bizottságának tagja azt mondta, hogy a két delegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el és hozzátette az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására.

Nem sokkal a sajtótájékoztató után több lap is arról számolt be, hogy több hatalmas robbanás volt hallható Kijevben.

⚡️Several loud blasts heard in Kyiv.

Sirens blare out, residents need to head to the nearest shelter.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) February 28, 2022

A kormányfő azt mondta az orosz-ukrán háborúról rövid Facebook-üzenetében hétfő délután:

Sűrű napokat élünk. Ma reggel is ülésezett a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs, áttekintettük az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit. Háborús helyzetben vagyunk, ilyenkor nyugalomra van szükség. A magyar emberek érdeke, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból, ezért Magyarország nem küld sem fegyvereket, sem katonákat a háborús övezetbe. Arról is döntenünk kellett, hogy átengedünk-e fegyverszállítmányokat a magyar-ukrán határon. Úgy döntöttünk, hogy nem engedünk át ilyen szállítmányokat, azért mert Kárpátalján magyarok élnek, és egyetlen olyan lépést sem támogathatunk, amely veszélyeztetheti az ő biztonságukat.

A magyar kormányfő azt is jelezte: a menekültek ellátásáról gondoskodni fognak.

Az Oroszországgal szembeni újabb külföldi szankciók korlátozták az arany- és devizatartalékok jegybanki felhasználásának lehetőségét. A pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében sokféle eszköz alkalmazását kell bevetnie a jegybanknak  – közölte a szervezet elnök.

Elvira Nabiullina erről azután beszélt hétfő délután, hogy a központi bank délelőtt még a szakértőket is meglepő mértékű kamatemelést hajtott végre, 9,50 százalékról 20 százalékra.

A jegybank elnöke azt mondta, hogy az orosz gazdaság körülményei drámaian megváltoztak, az újabb külföldi szankciók a rubel árfolyamának jelentős változásához vezettek, korlátozták az arany és devizatartalék felhasználásának a lehetőségét. “Ez megköveteli, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében sokféle eszközt alkalmazzunk” – hangsúlyozta a jegybank vezetője.

Elvira Nabiullina azt mondta, hogy az arany- és devizatartalék dollárban és euróban történő felhasználására vonatkozó korlátozások miatt a jegybank hétfőn nem avatkozott be a piacon. A jegybank csütörtökön 1 milliárd dollár értékben, pénteken pedig “kisebb mennyiségben” hajtott végre intervenciót.

Elvira Nabiullina elmondta tovább, hogy a jegybank lépéseket tesz a külföldiek tőkekivitelének korlátozása érdekében. “Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tőzsdei kereskedést, és szükség esetén intézkedéseket teszünk. Különösen a külföldiek értékpapír-értékesítésére vonatkozóan már be is vezettek korlátozásokat – mondta.

Emlékeztetett: a kormány hétfőn döntést hozott arról, hogy az orosz cégeknek kötelezően értékesíteniük kell exportból származó devizabevételelük 80 százalékát. “Ez az intézkedés egységes devizaellátást biztosít a hazai devizapiacon az importőrök és a polgárok szükségletének a kielégítésére” – mondta Nabiullina.