Üzleti tippek

Tőkeprogramok

A korábban kevés sikert felmutató központi kockázatitőke-programok után az állam most magánbefektetőkkel az oldalán kínál friss tőkét az alultőkésített vállalkozásoknak. Egy jó ötlettel és egy felfutás előtt álló kis céggel már érdemes pályázni.

Váratlanul zsúfolt programja akadt tavaly ősszel a hazai cégbíróságoknak: frissen indult kockázatitőkealap-kezelő cégek garmadáját kellett bejegyezniük. A megnövekedett érdeklődés persze nem volt véletlen. Viszonylag hosszú huzavona után az Európai Bizottság tavaly decemberben bólintott rá arra a kockázatitőke-programra, amelynek keretében uniós, állami és magánforrások révén hazai magvető, induló és növekedési szakaszban lévő kis- és középvállalkozások kaphatnak majd friss pénzt – nem is keveset – fejlesztési terveik megvalósításához.

Felső limit

Az első kkv-befektetésekre jó esetben idén májusban kerülhet sor – kalkulált Bátora László, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramot állami részről koordináló, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoportjához tartozó Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. vezérigazgató-helyettese. A feltételek szerint olyan, maximum 5 éves múlttal és legföljebb 1,5 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező, hazai kis cégek juthatnak pénzhez, amelyek fejlődő iparágban működnek, és üzleti terveik megnyerték az alapkezelők tetszését. Egy év alatt a kockázati tőkések legfeljebb 1,5 millió eurónak megfelelő tőkeösszeget adhatnak az ígéretes vállalkozásoknak. Igaz, ezt 3 egymást követő évben is megtehetik – összesen tehát 4,5 millió eurónyi lehet a juttatás.

Egy-egy tőkealap teljes „életideje” maximum 10 év lehet, de nem zárható ki, hogy a kiscégekben ennél valamivel rövidebb ideig lesznek jelen az alapok pénzügyi befektetőként. Kellemes hír lehet ugyanakkor a potenciális vállalatok számára, hogy a tisztán piaci alapon működő kockázatitőke-befektetők által elvárt évi 20–30 százalék éves hozam helyett a Jeremie-oldal, tehát az állam megelégszik annyival, ha a feltőkésített cég az uniós referenciakamatnak – jelenleg 10,01 százalék – megfelelő éves nyereséget termel. (Az általában félévente/évente változó EU-referenciakamatot a Pénzügyminisztérium teszi folyamatosan közzé honlapján.) A magánbefektetők éves hozamelvárása akár 20–30 százalék is lehet, ez azonban – a befektetési arányokat is figyelembe véve – összességében már 15 százalékos hozamtermelés esetén realizálódik számukra. Mindez azt jelenti, hogy a kkv-knak nem kell teljesen piaci játékszabályok szerinti hozamot termelniük, magyarán: könnyebb feltételekkel nyílik meg számukra a tőkefinanszírozás lehetősége.

7 milliárdos alapok

Uniós támogatási korlátok miatt viszont bizonyos iparágakban – így a hajógyártásban, szén- és acéliparban, pénzügyi ágazatban – működő vállalkozásokat kizártak a tőkeprogramból. Az új kockázatitőke-alapok friss pénze e mellett nem szolgálhat az adott kkv kereskedelmi célú ingatlanfejlesztésére, hitelkiváltásra vagy éppen egy másik, meglévő gazdasági társaságban való részesedésszerzésre sem.

A programra eredetileg 46 milliárd forintnyi, jellemzően uniós forrást különítettek el. Ennek egy részét azonban az Új Magyarország-program tartalékába helyezték, így a konstrukció végül 35 milliárd forint központi forrásból indul. A formálódó játékszabályok szerint egy-egy alapban maximum 70 százaléknyi, de legfeljebb 5 milliárd forintnyi lehet az állami, közösségi részesedés mértéke. Ez azt jelenti, hogy a magánpénzekkel együtt várhatóan legfeljebb 7,1–7,2 milliárd forint tőkeerejű alapok jönnek majd létre – jelezte Csuhaj V. Imre, az egyik, frissen létrejött tőkecég, a Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagja.

Az állami, közösségi szerepvállalás mikéntje attól is függ, hogy az alap fölrajzilag hol jön létre. A közép-magyarországi régión kívüli területeken ugyanis az MV Zrt. és a magánbefektetők közös kockázatitőke-alapokat hoznak létre. Az ország középső részén viszont az MV Zrt. jegyzi le önállóan a létrehozandó (úgynevezett co-investment) alapokat, és csak társbefektetőként vesz maga mellé – minden tőkejuttatási tranzakciónál külön-külön szerződve a feltételekről – privát befektetőket.

Őszi vetés

A kisvállalkozásokba való konkrét tőkebeszállásokig azért sajnos még rögös adminisztrációs út vezet. Először is az MV Zrt. a kockázatitőkealap-kezelő cégekkel szerződik: jelenleg elképzelt menetrendjük szerint január végén hirdették meg a közös alapokra és a co-investment alapokra vonatkozó – várhatóan mintegy másfél hónap lefutású – pályázatokat. Az ezeken nyertes alapkezelőknek ez után várhatóan 1 hónap áll rendelkezésre a magántőkésekkel (független pénzügyi befektetők, üzleti angyalok, magántőkealapok) kötött megállapodások véglegesítésére. Az így immár ténylegesen összeállt alapok működését pedig még engedélyeznie kell a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) is. Amikor ez is megvan, csak akkor indulhat ténylegesen az üzlet.

A Morandónál optimális esetben őszre számítják az első kkv-szerződéseket, pedig már felkészültek, jelenleg is szondázzák a lehetséges befektetési célpontokat. Csuhaj V. Imre szerint minden bizonnyal sikeres lesz a tőkeprogram, mert pontosan azt a döntően innovatív vállalkozói kört célozza meg, amely – szűkös fedezete, kevés üzleti referenciája miatt – sem banki hitelekre, sem professzionális befektetői tőkére nem számíthat fejlődésének támogatásához. A kockázatitőke-cégek közül pedig azok lesznek a legsikeresebbek, amelyek nem pusztán tőkét adnak, hanem felkészültek egyéb szerepvállalásra, így menedzsment-tanácsadásra is. Ebbe a körbe akár a létrehozott termékek megfelelő marketingjének megvalósítása is beletartozik – húzta alá a szakember. Hozzátette: bár első látásra nem tűnhet bonyolultnak, mégis speciális szaktudást igénylő feladat egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kezdeményezést – mondjuk, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen vagy a szegedi univerzitáson kifejlesztett eljárást – vállalati gondolkodásmóddal piacosítani, és megfelelő áron értékesíthető termékké tenni.

Angyalok Japánból vagy Japan Zone

Az Új Magyarország-program mellett eközben az MFB-csoport egy másik, kisvállalkozásokat segítő kockázatitőke-kezdeményezést is elindított. A japán SBI Holdings Inc. 60 és a fejlesztési bank 40 százalékos tulajdonhányada mellett alakult meg december végén az SBI Europe Fund kockázatitőke-alap. Ez 100 millió eurónyi tőkebefektetést tervez, ennek azonban csak várhatóan 70–80 százaléka jut majd Magyarországra (a többi Közép-Európa más tagállamaiba). Ez az első alkalom, hogy az állam fejlesztési banki kisebbségi tulajdonosként száll be egy kockázatitőke-alapba privát befektető mellé.

Yoshitaka Kitao, az SBI Holding elnöke szerint a japán–magyar alap 1–20 millió, de jellemzően 5–7 millió euró közötti beszállásokat tervez egy-egy cégbe – elsődlegesen többségi tulajdonszerzésre törekedve. Az alap bármilyen, magas növekedéssel kecsegtető ágazatból választana befektetéseket, de nem titkolták: ezeken belül vélhetően komoly hangsúlyt kapnak majd a csúcstechnikai fejlesztőcégekbe történő bevásárlások.

Az SBI Europe – amelynek alapkezelő cégét ELAN SBI Capital Partnersnek hívják – átlagosan 3-4 éves időtartalomra szállna be egy-egy hazai cégbe. A japánok – eddigi ázsiai befektetési teljesítményükhöz hasonlóan – a magyar cégektől is évi 15–20 százalék körüli nyereség megtermelését várnák el, ami jóval magasabb az Új Magyarország-program alapjaiénál (igaz, a gazdasági világválság kitörése után a hozamelvárásokat némileg mérsékelték). A hazai vállalkozásokat vélhetően biztos szemmel válogatják majd ki, hiszen az SBI által kezelt ázsiai kockázatitőke-alapok jelenleg a térség legjobb hozamtermelői között vannak.

A japán alaptulajdonosok – lehet, hogy a hazai, viszonylag kis forgalmú értékpapír-kereskedelemre tekintettel – azt is bejelentették: más kockázatitőke-cégekkel ellentétben nem tőzsdén terveznek kiszállni majd a cégekből, hanem más befektetőknek adnák el azokat búcsúzáskor. Ez viszont javítja a vállalkozások korábbi tulajdonosainak (és a sokszor ugyanazokat a személyeket jelentő szakmai fejlesztőknek) esélyeit a cég legalább részleges visszavásárlására az SBI Europe kiszállásakor.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik