A Plinacro folyamatban lévő ötéves beruházási terve 390 millió euró befektetést irányoz elő, amelynek fedezetét 50 százalékban saját forrásból, 50 százalékban pedig az European Investment Bank finanszírozásával teremtette elő.
“A beruházási terv kiterjed a vezetékhálózat kiterjesztésére az ország déli területei felé, valamint az ellátási útvonalakat diverzifikáló kapcsolat kiépítését irányozza elő Magyarország felé.” A két projekt a jövő év végére, illetve 2012 elejére készülhet el.
Az uniós tagságra várományos ország évente 3,2 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, melynek mintegy 60 százalékát belföldi mezőkről fedezi. A fennmaradó hányadot egy Szlovénia felé kiépített gázvezetéken érkező orosz gáz fedezi.
“A szlovéniai vezeték évi 1,5 milliárd köbméter gázszállítási kapacitással rendelkezik, a magyarországi kapcsolat pedig 6,5 milliárd köbméteres kapacitással rendelkezik majd, ami jelentős hatással lehet a horvátországi gázpiacra” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy legalább ennyire fontos feladat lesz a beszerzési források diverzifikálása is.
A Plinacro ezért fokozza erőfeszítéseit a hálózat kiterjesztésére déli irányban, ahol végső célként csatlakozni kíván a transz-adriai (TAP) gázvezetékhez, amely Kaszpi-tengeri és közel-keleti földgázt juttat majd el Görögországon és Olaszországon keresztül a nyugat-európai piacokra.
A Plinacro csatlakozási tárgyalásokat folytat a Krk szigeten cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadó terminál építésére szerveződött nemzetközi konzorciummal is. A Plinacro és a horvát állami HEP elektromos energiaellátóval hozott létre konzorciumot a tárgyalások folytatására az Adria LNG konzorciummal. Az elképzelések szerint a horvát INA is csatlakozhat a Plinacro és a HEP konzorciumához.
A vezérigazgató arról is tájékoztatta a Reuters hírügynökséget, hogy a Plinacro tárgyalásokat kezdeményezett a Gazprommal Horvátország csatlakozásáról a Déli Áramlat gázvezetékhez, amely Ukrajna megkerülésével szállítana orosz gázt az Európai Unióba.
