Éveken át volt a felvételizők és a diplomaszerzés előtt állók „jolly jokere” az eszperantóból szerzett nyelvvizsga, az utóbbi években azonban komolyan visszaesett a mesterséges nyelv népszerűsége, írja az Eduline.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya (NYAK) szerint 2012-ben az eszperantó 3 699 vizsgázójával az angol és a német után még a harmadik legnépszerűbb nyelv volt Magyarországon, 2020-ban azonban már csak 681-en választották. Bár a tavalyi számok még nem véglegesek, a február elején feltöltött adatok alapján 2021-ben alig több mint 200-an vizsgáztak a mesterséges nyelvből.
Az Eduline szerint ebben a nyelvvizsga-amnesztia is komoly szerepet játszik. Az elmúlt két évben elrendelt felmentés miatt majdnem 150 ezren kapták meg a diplomájukat nyelvvizsga nélkül – így minden nyelvből csökkent a vizsgázók száma, eszperantóból is.
Magyarországon 2000-ben lehetett először eszperantóból vizsgázni, a lehetőség gyorsan népszerűvé vált, 2007-ben már több mint 6 ezren választották ezt a nyelvet.
Az Origó vizsgaközpont tájékoztatása szerint az eszperantó nyelvet trendszerűen azok választották leginkább, akik az angol, német nyelvet legfeljebb a középiskolában tanulták, nyelvtudásuk az egyetemi évek alatt jelentősen megkopott. Mivel körülbelül 200 óra alatt lehet elsajátítani a nyelvet, így ez a legkönnyebben megtanulható élő nyelv.
Az eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, semleges, mesterséges nyelv, amelyet 1887-ben alkotott meg Lazar Markovics Zamenhof. A nyelv létrehozásának egyik célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges új világnyelvet teremtsenek. Jelenleg mintegy 115 országban beszélik, és bár ország sem fogadta el hivatalos nyelvének, az eszperantó több országban is az oktatás része
