Laborc arra a megállapításra reagált, hogy hibásan végezte a munkáját a romagyilkosságok felderítésében és jelentős szakmai hibákat követett el.
A volt főigazgató szerint “badarság azt számon kérni, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat miért nem hozott létre közös nyomozócsoportot a romagyilkosságok felderítésére”. A tábornok ezt azzal indokolta, hogy a törvények alapján a titkosszolgálatok nem vehetnek részt köztörvényes bűncselekmények nyomozásában. Hozzátette: az NBH és a rendőrség vezetői, illetve a szakminiszterek a szélsőségesek kapcsán hetente tárgyaltak, és tájékoztatták egymást a felmerült információkról, amiről a parlamenti szakbizottságnak is pontos képe van.
A tábornok úgy véli, azért hagyta abba a Hajdú-Bihar megyei NBH-kirendeltség annak a férfinak a megfigyelését, aki később a romagyilkosságok gyanúsítottjává vált, mert a több éven át tartó ellenőrzés nem hozott értékelhető eredményt, ezért a bíró nem hosszabbította volna meg a lehallgatás engedélyezését. Büntetőjogilag értékelhető utalások nem is hallhatók a beszélgetésekről készült felvételeken. Laborc azt mondja, ettől függetlenül elképzelhető, hogy hibázott a megyei kirendeltség vezetője.
