Az alacsony kamatozásúnak mondott, igen kedvező hiteleket szinte utánadobták azon vállalkozásoknak, akik csak egy kicsit is „mertek nagyobbat álmodni”. Egy, már évek óta működő autóalkatrész-kereskedelmi vállalkozás ügyvezetője éppen tavaly nyáron vágott bele egy raktárépítésbe. Az építkezést lízingcéggel finanszírozza. A szerződéskötéskor – a lízingdíj meghatározásakor – az euró árfolyama 250 forint körül volt, ehhez képest ma, amikor az euróban meghatározott törlesztőrészleteket ki kell fizetni, már 300 forint. A különbség a társaság árfolyamvesztesége, amelyet közvetve a megrendelők fizetnek meg. Amennyiben az eredetileg felajánlott ingatlanfedezet nem elegendő az árfolyam-növekedésre, akkor újabb fedezetet kell bevonniuk. Ilyenkor, ha a vállalkozásnak már nincs bevonható fedezete, következnek a tulajdonosok által felajánlott ingatlanok.
Kontroll alatt
Írásbeli szerződések nélküli megrendelések teljesítése is jelentős veszélyt jelenthet. Ha vállalkozásunk ismeretlen vagy nem megfelelően ellenőrzött megrendelő számára végez jelentős értékű munkát, és a partner a munka elvégzése, átvétele után pénzzavarba kerül, netán csődbe megy, írásbeli szerződés hiányában nehéz lesz a szerződési feltételeket bizonyítani egy jogi vita során. Mindenképpen ajánlott az írásbeli szerződés megkötése üzleti és adózási szempontból is.
A válság egyik legnagyobb kihívása, hogy ha már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van megrendelésünk, és tudjuk is azokat teljesíteni, a kintlévőségeink ne szabaduljanak el. Fordítsunk fokozott figyelmet arra, hogy rendszeresen – hetente, sőt naponta – figyeljük, vevőink a fizetési határidőben fizetnek-e. Ha késnek a fizetéssel, érdeklődjünk náluk telefonon, e-mailben, vajon mi az oka a késedelemnek. Amennyiben ezek a „finom” eszközök nem vezetnek eredményre, küldjünk fizetési felszólítót, „nehezebb” ügyfeleknél fizetési meghagyást. Ne hagyjuk veszni pénzünket! Esetleg keressük meg a többi hitelezőt, és próbáljunk meg összefogni velük.
Sokan félnek a csődeljárástól, de ha valaki maga ellen csődeljárást kezdeményez, az még nem a világ vége. Sőt azt bizonyítja, hogy igyekszik rendezni pénzügyeit. A csődeljárással pont az acél, hogy fizetési haladékot biztosítson a nehéz helyzetbe került cégnek – a hitelezőkkel kötött egyezség alapján – úgy, hogy elkerülje a felszámolást.
Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek azok a cégek, amelyek egyszerűen csak eltűnnek vagy bujkálnak – ahelyett, hogy fizetnének. Az ügyvezetők, ha az általuk vezetett cég fizetésképtelen helyzetbe került, kötelesek a továbbiakban a hitelezői érdekek elsődlegességét figyelembe véve ellátni feladatukat. Vita vagy felszámolási eljárás esetén annak eldöntése, hogy ezt betartották-e az ügyvezetők, a bíróság feladata. Kérdés persze, hogy ebből a pereskedésből ki és mikor látja viszont a pénzét.
