2021. január 6-án összeült az amerikai törvényhozás, hogy ratifikálja Joe Biden választási győzelmét. Ugyanezen a napon a leköszönő amerikai elnök, Donald Trump tüntetést szervezett Washingtonban a szerinte elcsalt választás ellen, ami után a feltüzelt tömeg megrohamozta a szövetségi törvényhozás épületét, a Capitoliumot. A képviselőket, szenátorokat ki kellett menekíteni, és még a Nemzeti Gárdát is be kellett vetni a rend visszaállításához. Az ostrom alatt öt ember, köztük egy rendőrtiszt vesztette életét, és 138 rendőr sérült meg.
Az erőszak azt követően szabadult el, hogy Trump az ország történelmében példátlannak számító módon nem ismerte el a választási vereséget, sőt országos szintű, szervezett választási csalásról beszélt. Annak ellenére, hogy számtalan tanulmány igazolta, elképesztő ritka a választási csalás Amerikában, prominens republikánus politikusok már a november 3-ai elnökválasztást megelőzően arról beszéltek, hogy veszélybe kerülhet a „demokrácia ünnepe”, és a hatalomátadáshoz vezető hetek során Trumpék naponta ismételték el a tömeges csalás vádját, amit a hatóságok visszautasítottak, de Trump jogi csapata – ügyvédje, Rudy Giuliani vezetésével – perek sorát indította el.
Trumpék idáig 63 pert veszítettek különböző szintű bíróságokon, és többek között a Trump által kinevezett szövetségi bírók is lesöpörték az ügyeket az asztalról. Ezt követően Giulianinak felfüggesztették az ügyvédi engedélyét, miután a New York-i törvényszék megállapította, hogy bizonyíthatóan hamis, félrevezető állításokat tett bíróságok előtt, továbbá Michiganben Trump kilenc ügyvédje szankciókat kapott joggal való visszaélés miatt.
Az Associated Press oknyomozó anyagában gyűjtött össze választási csalásokat a 2020-as elnökválasztás kimenetelét befolyásoló csatatér-államokban. A hónapokig tartó vizsgálat során összesen 473 választási csalásra utaló esetet találtak abban a hat államban, ahol Trump vitatja a választás eredményét.
Biden kiélezett versenyben szerezte meg az Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin államban elnyerhető 79 elektori szavazatot. Emlékezetes módon több államban a levélszavazatoknak köszönhetően tudott fordítani, és csak három nappal a választás éjszakája után biztosította be a többséget az elektori kollégiumban. Trump a perek túlnyomó többségét ezekben az államokban indítványozta, hiszen négy évvel korábban a hat államból ötben még nyerni tudott. E hat államban 25 millió választó járult az urnák elé, és Biden összesítve 310 ezer szavazattal végzett ellenfele előtt.
A vitatott 473 szavazat akkor sem lenne hatással a választási eredményre, ha minden szabálytalanul leadott szavazat Bidenre érkezett volna. A legtöbb szabálytalan szavazólapot – összesen 198-at – Arizonia államban találták, de ezek a voksok még itt is csak 2 százalékát teszik ki Biden előnyének, amivel nyerni tudott.
Ráadásul a csalás elkövetésének szándékos kísérlete csak a vizsgált szavazatok egy részére volt jellemző, előfordultak figyelmetlen vagy tudáshiányos szavazók és adminisztratív hibák is. A választási csalásokat természetesen nem kizárólag Biden támogatói követték el, a csalók között voltak bejegyzett republikánus szavazók is, akik azt vallották a hatóságoknak, hogy Trumpot szerették volna ilyen formában támogatni.
A leggyakoribb választási csalási kísérlet során a szavazók személyesen és levélszavazatban is voksolni próbáltak, vagy az elhunyt családtagjuk nevét írták a szavazólapra. Így tett egy arizonai nő is, aki a választás előtt egy hónappal elhunyt anyja nevében voksolt.
Donald Holz egyike annak az öt embernek, akit Wisconsinban választási csalással vádolnak, mivel az államban hatályos törvények szerint feltételes szabadlábon nem lehet részt venni a szavazáson. A 63 éves férfit ittas vezetés miatt ítélték el, ami a legtöbb államban nem jár a választóijog korlátozásával, és Holz állítása szerint a szavazóhelyiségen sem jelezték, hogy bármi probléma van.
Pennsylvaniában a 72 éves Ralph Thurmant három év próbaidőre ítélték, miután bűnösnek vallotta magát abban, hogy a fia nevében is leszavazott. Thurman bejegyzett republikánus szavazó, aki pár órával azután, hogy leadta a szavazatát, napszemüvegben visszatért a szavazóhelyiséghez, hogy a fia nevében is voksoljon.
Nevada államban a helyi republikánusok Donald “Kirk” Hartle történetével kampányoltak. A Las Vegas-i üzletember állítása szerint valaki a halott felesége nevében adott le szavazatot. A vádak igaznak bizonyultak, de Hartle maga szavazott 2017-ben elhunyt felesége helyett, akinek a neve rajta maradt a szavazásra jogosultak listáján.
Nem kéne bolondot csinálni magukból azzal, hogy csak 400 szavazatról beszélnek
– kommentálta Trump az AP riportját, majd hozzátette, hogy hamarosan egy meg nevezett forrás szolgáltat perdöntő bizonyítékokat az ügyben, és megismételte azon állítását, miszerint a levélszavazatok önmagukban több százezres nagyságrendű csalást tettek lehetővé. Trump már a választást megelőző nyáron arról írt a Twitteren, hogy a levélszavazás kiterjesztése miatt idegen országok befolyása fenyeget, és közeleg „korunk legnagyobb botránya”.
A korábbi elnök állítása szerint a levélszavazatok veszélyeztetik a választás tisztaságát, de valójában azokra a személyes voksolásnál is szigorúbb szabályok érvényesek. Tavaly a járvány miatt jelentősen megnőtt a levélben leadott szavazatok száma, amit a választási tisztviselők kiküldésük előtt kelteznek, így a választók nem kérhetnek egynél többet. A szavazólap visszaküldésének dátumát is feljegyzik, ellenőrzik a nyilvántartásba vételt, és sok esetben a borítékon a választó aláírását is, hogy a szavazáshoz kijelölt választó egyezzen a feladóval. Ha a feltételek közül bármelyik nem stimmel, akkor a szavazat érvénytelen.
„Ha valaki személyesen és levélben is szavaz, azt elég hamar kiszűrjük, amikor megnézzük a nyilvántartást” – nyilatkozta az AP-nek Diana Nichols, Georgia állambeli anyakönyvvezető. „Mind emberek vagyunk, követünk el hibákat, de ez alapvetően egy jó rendszer”. Az AP közel 300 helyi választási irodában járt, és a megkeresett megyék 80 százalékaa nem jelentett választási csalásra utaló tevékenységet.
Két államban megismételték a szavazatszámlálást: Georgiában a szoros eredmény miatt kétszer is újraszámolták a szavazatokat, míg Wisconsinban Dane és Milwaukee megyében választási csalás gyanúja miatt Trumpék kérték az eredmény ellenőrzését. Mindkét államban megerősítették Biden győzelmét.
A választás után pártfüggetlen és republikánus átvilágítások sem találtak bizonyítékot átfogó, szervezett csalásra, és még a sokat kritizált Maricopa megyei vizsgálat Arizona államban is egy Biden sikerét megerősítő nyilatkozattal zárta le az öt hónapig húzódó munkát.
Trump annak ellenére tudta mozgásban tartani híveit, hogy a capitoliumi események után letiltották közösségi médiából. Egy nyilvános szövetségi elszámolás szerint Trump a kampányok finanszírozására létrejött politikai cselekvési bizottságokban (PAC) már több mint 100 millió dollárnyi adományt gyűjtött össze. A legtöbb felajánlás a Save America (Mentsük meg Amerikát) nevű bizottsághoz érkezett, melyet Trump azzal a céllal hozott létre már három nappal a választási veresége után, hogy hívei segítsék a választási csalások leleplezésére irányuló jogi harcot.
A Washington Post belső forrásokra hivatkozva ugyanakkor azt állítja, hogy az adományokból Trumpék nem folyósítottak összegeket a szavazatok újraszámlálására és a választás felülvizsgálatára.
Az Arizona állambeli Maricopa megyében a republikánus többségű szenátus 150 ezer dollárnyi adófizetői pénzt ajánlott fel e célra, míg Georgia államban, Fulton megyében szintén kis összegű adományokból finanszírozták a vizsgálatot.
Továbbra is spekuláció tárgya, hogy mi lesz a felhalmozott pénzze, de a Post és a New York Times is kiemeli, hogy a PAC-ekben összegyűjtött adományok nagy fegyvertényt jelenthetnek jövőre a félidős választásokon a trumpista jelölteknek, a jó szereplésük pedig akár egy újabb, 2024-es elnöki kampánynak is megágyazhat. Biden növekvő népszerűtlensége mellett nem nehéz elképzelni Trump előretörését, aki úgy tűnik, hogy könnyen cáfolható hazugságokkal térne vissza a hatalomba.
