A 2007 nyara óta tartó válság közvetlen költségei így “lényegesen elmaradnak attól, amitől eredetileg tartani lehetett” – írja a csütörtökön Frankfurtban nyilvánosságra hozott tanulmány. A válság következményeit viszont egyáltalán nem lehet “mérsékeltnek” nevezni. “Éppen ellenkezőleg, két területen különösen fájdalmas nyomot hagyott: a gazdasági növekedés, valamint – részben ezzel összefüggésben – az államháztartás terén.”
Összességében a háztartások nettó terhei a GDP egy százaléka alatt maradnak. Költségekkel jár majd a banki mentőcsomag is, amelyre a költségvetés milliárdokat fordít a “SoFFin” (Sonderfonds Finanzmarktstabilisierung) közvetítésével.
“Hosszabb távon a német bankrendszer strukturális okokra visszavezethető viszonylag alacsony nyereségessége miatt meglehetősen valószínűtlen, hogy a SoFFin-pénzek két legnagyobb kedvezményezettje, a Commerzbank (18,2 milliárd euró) és a Hypo Real Estate (HRE – 7,7 milliárd euró) a kapott összegeket teljes egészében vissza tudná fizetni, legalábbis belátható időn belül” -állapította meg a DB tanulmánya.
A bank szakértői szerint a tartományok sem fogják viszont látni a tartományi bankok megmentésére fordított támogatások jó részét. “Tartományi szinten még borúsabbak a kilátások: az érintett tartományi kormányzatok csak egy kis részét tudják majd a BayernLB, az LBBW és a HSH Nordbank megmentésére fordított 18 milliárd eurónak visszaszerezni.”
Összességében azonban Németország sokkal jobban jön ki a válságból mint például az Egyesült Államok, ahol a DB számításai szerint akár 300 milliárd euróra is rúghat az adófizetőket terhelő költség.
