Elemzők szerint tovább növelheti a bizonytalanságot és újabb kockázatot jelenthet, hogy Orbán Viktor tegnap azt mondta, az IMF-fel kötött szerződés októberben lejár. Ebből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a kormány nem tervezi a hitelszerződés meghosszabbítását.
Papp Gyula, az Unicredit-csoport bécsi elemzője szerint az, hogy az ország a pénzpiacokról egyedül is fel tud-e venni hitelt, főleg azon múlik, megveszik a jövőben is a kockázatos magyar állampapírokat a befektetők. Szerinte az IMF jelenléte csökkentené a kockázatot.
Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár úgy látja, lakossági megtakarítások és a régóta esedékes reformok kellenének ahhoz, hogy Magyarország a piacról finanszírozza önmagát.
Magas István egyetemi tanár arra hívja fel a figyelmet, hogy az IMF és az EU egyezteti politikáját, és Magyarország esetében sem tesznek majd kivételt. Szerinte az EU-nak jeleznie kell, hogy komolyan veszi azokat az elveket, amelyeket magára szab, ezért nem is lehet engedékeny.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint jó irányba megyünk, csak rosszul kommunikálunk. Szerinte a kormány nyilatkozatai nem azt jelentik, hogy soha nem akarunk IMF-hitelt, hanem azt, hogy egyelőre nem kérünk belőle.
Csaba László akadémikus korábban az InfoRádióban, majd a mai Magyar Hírlapban viszont éppen azt mondta, nem kommunikációs hiba, hogy nem tud a magyar kormány szót érteni a valutaalappal, hanem egy játszma.
Az IMF-delegáció túllépte hatáskörét, amikor nyomást akart gyakorolni a kormány konkrét intézkedéseire – tette hozzá. A gyengébb forintárfolyamról a CEU professzora elmondta: korábban többen is képviselték, hogy a gyengébb forint jót tenne a gazdaságnak, hiszen ösztönözné az exportot. Én nem javaslom ezt a taktikát – szögezte le a közgazdász professzor.
