A költségvetési bizottság az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslata szerint sem kellene a három éven belül alakult (“tevékenységi engedélyét első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző”) biztosítóknak a különadót megfizetniük. A bankadót a javaslat alapján a következő hat biztosítónak nem kellene megfizetnie: CIG Közép-európai Biztosító Zrt., ERGO Életbiztosító Zrt., Genertel Biztosító Zrt., MKB Általános Biztosító Zrt., MKB Életbiztosító Zrt., Wabard.
A költségvetési bizottság javaslata szerint a biztosítók különadójának alapja a számított korrigált díj, amit úgy határoz meg: a nem-élet biztosítási ágból származó megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül, növelve az életbiztosítási ág bruttó díjával, csökkentve az egyszeri díjas biztosítások díjának 90 százalékával, és az eseti biztosítási díjak 90 százalékával. A számítási alap változása miatt az eredeti javaslathoz képest a biztosítók adójának a mértéke is változott, 5,2 százalék helyett 5,8 százalék lett (Rogán javaslatában 5,9 százalék volt).
Egy kis engedményt a takarékszövetkezeteknek is sikerült elérniük. A költségvetési bizottság módosító javaslata szerint azok a hitelintézetek, amelyek 2009. december 31-én fiókjaik legalább 15 százalékát olyan településen tartották fenn, ahol az állandó lakosok száma ugyanebben az időpontban nem haladta meg a négyezret, különadójukat csökkenthetik az ilyen településeken működtetett fiókok összes fiókjukhoz viszonyított arányában.
A pénzügyi szervezetek körébe a javaslat szerint beleértendők a fióktelep formában működő szervezetek is, vagyis rájuk is érvényes lesz a különadó.
A Magyar Posta közszolgáltatással kapcsolatos pénzforgalmi közvetítő tevékenysége ugyanakkor a bizottsági javaslat szerint kikerül a törvényjavaslat hatálya alól, amit a javaslat azzal indokol, hogy ez ellehetetlenítené a Posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységének folyamatos működtetését, veszélyeztetve a nyugdíjkifizetéseket.
Az árutőzsdei szolgáltatók esetében az eredeti törvényjavaslat a teljes 2009. évi nettó árbevételt megadóztatná. A költségvetési bizottság módosító indítványa szerint azonban számos egyéb tevékenységük is van – tőzsdén kívüli termeltetés és kereskedelem, feldolgozás, élelmiszerkereskedelem -, amelyek megadóztatása nem indokolt. Az árutőzsdei szolgáltatóknál gyakran előfordul, hogy éppen a tőzsdei tevékenység bevétele jelentősen kisebb – áll a bizottsági módosító javaslat indoklásában.
