Kultúra

Kit érdekel, hogy ki lesz a következő James Bond, ha Nicolas Cage lesz az új Drakula?

AFP
AFP
Bram Stoker Drakuláját már több mint százszor filmesítették meg. Az eredetileg harcsabajszos öregúrból előbb kopasz szörny, majd Lugosi Bélának köszönhetően kifogástalan úriember lett, de akad törökverő mártír és paródiába hajló bohóc is a feldolgozások közt. Mit tehet még hozzá ehhez az érdekes szerepvállalásairól ismert Nicolas Cage?

Kit érdekel, hogy ki lesz a következő James Bond, ha Nicolas Cage lesz az új Drakula? Castinghír idén még nem ütött akkorát, mint az, hogy az Oscar-díjas színész is felragasztja majd a vámpírfogakat a Universal készülő filmjében, a Renfieldben. Ahogy a címe is mutatja, ezúttal a vámpír cinkosán lesz a hangsúly, akit Nicholas Hoult kelt majd életre, de nincsen Renfield Drakula nélkül, így került a képbe Cage.

A színész az utóbbi időben furcsánál furcsább szerepeket vállalt: a Pigben ellopott disznója miatt indul megtorlókörútra, míg a Prisoners of the Ghostlandben bőrszerkóban aprítja a japán démonokat egy műfajilag nehezen behatárolható posztapokaliptikus horrorwesternben. A színész nemrég a Varietynek azt nyilatkozta, hogy fél Hollywoodtól, és a Pigben játszott karakteréhez hasonlóan ő is kivonult az álomgyárból, hogy remeteként éljen. Ehhez a magatartáshoz pont passzol az új szerepe, hisz Drakula se éppen tömegrendezvények sztárja. Ráadásul van is már egy kis rutinja a vámpírkodásban: az 1988-ban bemutatott A vámpír csókja nemcsak az univerzális you don’t say-mémet adta a világnak, hanem Cage reklámguruból lett vámpírját is.

Kapcsolódó
Ezt is megértük: Nicolas Cage újra vámpír lesz, éspedig maga Drakula
A nagyon bizarr, 1988-as A vámpír csókja óta várunk erre.

Izgalmas kérdés, hogy vajon Cage-ből milyen Drakula lesz, hisz a filmtörténet megszámlálhatatlanul sok Drakulája már kikövezett egy utat a karakter előtt, ráadásul azt is bebizonyították, hogy nem csak egyféle Drakula létezik. Bár mindez találgatás, Cage vélhetően nem az ellenállhatatlan és sármos, és nem is a rémisztően jéghideg vonalat viszi tovább – erre enged következtetni az is, hogy a Renfield forgatókönyvét a Rick és Morty egyik írója, Ryan Ridley készíti, azaz inkább a fekete humor mellé tennénk le a voksunkat.

Bár az egész Drakula-mítosz Bram Stoker 1897-ben megjelent regényéből ered, a mára kialakult Drakula-képhez képest merőben más karaktert találunk a könyvben. A regénybéli grófot első találkozáskor Jonathan Harker egy fehér bőrű, harcsabajszos öregemberként írja le, aki csupa feketét visel, rendkívül udvarias és művelt. Ehhez képest a popkultúra részeként ismert Drakula egy sármos, lehengerlő arisztokrata jellegzetes fekete eleganciájával.

Olyan karakter, aki több mint száz mozgóképes alkotást ihletett, mégsem tud igazán elkopni: ezt mutatja az is, hogy nem kell általában sok évnek eltelnie, hogy valaki újra életet akarjon lehelni a gróf élettelen testébe.

Az összes filmbéli felbukkanásával több könyvet lehetne megtölteni, így a Drakula-filmográfia olyan fontosabb állomásai álljanak most itt, amelyek nem csupán a legismertebbek, de elemeiben újra is értelmezték a gróf alakját – avagy tekintsük végig, hogyan lett a kopasz, nagyfogú rémalakból mostanra sármőr!

A patkányszerű rém – Nosferatu (1922)

Az, hogy F. W. Murnau 1922-es filmjének nem Drakula, hanem Nosferatu lett a címe, csupán a jogi csatározásoknak köszönhető: Bram Stoker örökösei perrel fenyegetőztek, így lett Drakulából Orlok gróf. A német expresszionizmus – és úgy általában véve az egész horrortörténet – egyik legfontosabb alkotását viszont teljesen mindegy hogy hívjuk, a műfaj és a vámpírmítosz egyik alapköve. A Max Schreck által alakított vámpír távol áll a stokeri Drakulától és a manapság az emberek tudatába épült karaktertől is: kopasz, szörnyszerű alak hatalmas fogakkal és karmokkal, közelről sem az a kifinomult öregúr, amint az a regényben olvasható. Érthető módon a regénytől eltérő alak inkább vadhajtás lett, később teljesen más irányba vitték a karaktert, bár Werner Herzogot pont Murnau Drakulája ihlette meg.

A lehengerlő arisztokrata – Drakula (1931)

Nem véletlen, hogy nem kopasz rémnek öltöznek ma sem azok a gyerekek, akik Drakulák akarnak lenni az álarcosbálokon: a ma népszerű Drakula-figurát Tod Browning betonozta be a nézők agyába Lugosi Béla képével. Ebben a gróf már nem az ablakokban állva vagy a körmei árnyékával hozza a frászt az emberre, hanem egy lehengerlő arisztokrata, aki elsősorban intelligenciájával és sármjával keríti hatalmába áldozatait. A híres köpenyt is Lugosi Béla kanyarította először magára – ez a regényben szintén szerepelt, a Nosferatuban már nem –, és ez ma már szintén elvitathatatlan attribútuma a gróf alakjának.

Nem véletlen, hogy Lugosi Béla utolsó kívánsága az volt, hogy a világhírnevet meghozó köpenyben nyugodhasson halála után.

A hórihorgas erőember – Horror of Dracula (1958)

Az amerikai siker után naná, hogy a briteknek is kellett egy saját Drakula, akit meg is találtak Christopher Lee szerepében. Első ránézésre Lee Drakulája is követi a Lugosi-vonalat egy magas, hátranyalt hajú, brit úriember szerepében, hogy aztán nagyon hamar kibújjon belőle a vörösszemű, véres szájú szörnyeteg. Bár a filmben Lee viszonylag keveset szerepel, eléri, hogy hihetetlenül fenyegető jelenléte akkor is érezhető legyen, amikor nincs a képen. Ő az a Drakula, aki nem fél bemocskolni a kezét, roppant testi erejét is beveti a támadásokban, amit megsokszoroznak a színész testi adottságai is, Lee ugyanis két méter magas volt. Az összhatás olyannyira bejött a nézőknek, a stúdiónak és a színésznek is is, hogy még nyolcszor bújt a köpenybe Drakulaként.

Vissza a kopasz rémhez – Nosferatu, az éjszaka fantomja (1979)

Bár a hetvenes évekre már mindenki fejében a Lugosi és a Lee-féle alak jelentette Drakulát, Werner Herzogot inkább a murnaui vonal izgatta, és filmjével visszanyúlt inkább Nosferatuhoz. A Klaus Kinski által alakított gróf ismét egy kopasz, rágcsálószerű lény, a rendező azonban nemcsak a tar fejjel és a kikandikáló fogakkal akart rémisztgetni, inkább kitárta Drakula lelkét: a vámpírlétből fakadó pusztító magányt, a félelmet, a saját maga iránt táplált megvetést. Werner Nosferatuja épp ezért legalább annyira dráma, mint horror: ha nem is kedveljük meg tőle túlzottan a gyilkos grófot, árnyalja legalább annyira a karakterét, hogy szánnivalónak és már-már emberinek mutatja a szeretet iránt vágyakozó vámpírt.

Az érzelmes divatdiktátor – Drakula (1992)

Francis Ford Coppolát sem a vámpírfogak és az öncélú rémisztgetés fogta meg elsősorban a történetben, hanem a gróf érzelmesebb oldala. Az 1992-ben bemutatott Drakulában Gary Oldman elvesztett szerelme miatt szenved, a gyászban megkeresedett gróf csendben szenved kastélya magányában. Coppola nemcsak mély érzelmekkel ruházta fel a grófot, hanem új megjelenéssel is. Oldman Drakula-szekrényében már sokkal színesebb ruhatárat tudhatott magáénak a fekete öltönyök és vörös szegélyű köpenyegen kívül: Coppola igazi divatdiktátort csinált a grófból. Az emberek közt igazi viktoriánus eleganciával vegyül el cilinderben és kék napszemüvegben, a több méter hosszú, giccses palástnak tűnő piros köntöse pedig már egyszeri nézés közben is a néző retinájába ég.

Az ondolált hajú bájgúnár – Dracula 2000 (2000)

Patrick Lussier filmje minőségében nem is állhatna távolabb a lista többi tagjától a bődületesen ostoba történetével, amelyben vámpírvért szívó piócák, magát Drakula vérével életben tartó Van Helsing és egyéb marhaságok vannak, viszont Gerard Butler által sikerült megteremteni az ezredfordulós Drakula ZS-kategóriás bájgúnár verzióját. Aki nem mellesleg maga Iskarióti Júdás, csak hogy maradjunk a hülyeségek vonalán. Butlerre a titokzatos sármőr szerepét bízták, aki könnyedén csábít és hajigál nőket jobbra-balra roppant testi erejének köszönhetően. A Júdás-párhuzam miatt pedig a készítők szükségének érezték azt is beleerőltetni, hogy még az ilyen mocskos lelkeknek is lehet esélye a megbocsátásra, mert ugye minden szörnyeteg szíve mélyén ott lakozhat a jóság.

A törökverő mártír – Az ismeretlen Drakula (2014)

Aki azt hiszi, hogy a Drakula halott és élvezi a legmeghökkentőbb adaptációja a vámpírtörténetnek, az valószínűleg nem látta Az ismeretlen Drakulát. A Universal stúdiónál 2014-ben érezték úgy, hogy ideje a teljes vérfrissítésnek Drakula-fronton, és teljesen új olvasatban tálalták a gróf történetét. Aki itt már nem is gróf, mert végképp összemosták a Drakula-figura egyik ihletőjének tartott Vlad Tepes erdélyi fejedelemmel, aki példás családapaként és jóságos uralkodóként próbálja megóvni népét a gonosz török hordáktól. A film üzenete szerint a világnak néha nem egy mezei hősre van szüksége, hanem egy még annál is magasztosabb célok által vezérelt hősre: olyanra, aki képes szörnyeteggé válni, hogy megmentse hazáját. Vlad Tepesből azért lesz vámpír, hogy irtsa a törököt, és mivel 2014-et írunk, egy kupa vámpírvér nemcsak a metszőfogait tolja előre az ínyéből, hanem már denevérré változós trükkökkel is bír. A középkori Batman nem véletlenül nem lett siker – hiába ért véget cliffhangerrel a film, senki sem csodálkozott rajta, hogy fel sem merült a folytatás ötlete.

A fennkölt bohóc – Drakula (2020)

Az ismeretlen Drakula kudarca ismét évekre elpakolta a gyártók látóteréből a gróf koporsóját, amikor jött az ötlet: sorozatban kéne újraértelmezni Stoker rémalakját. A BBC és a Netflix által sugárzott darabhoz megnyerték azt a Claes Bangot, aki az Arany Pálma-díjas A négyzettel robbant be a köztudatba. A három másfél órás részből álló sorozat sajátos értelmezés szerint fordítja ki már-már paródiaszerűen a vámpírmítoszt, miközben mégis tisztelettel bánik a stokeri hagyományokkal. Bang Drakulája egyszerre sármosan arisztokratikus és komolytalanul vicces, ahogy egyszerre ötvözi a paródiát a hagyományos vámpírtoposzokkal. A sorozat ugyan nem lett hibátlan, arra legalább jó bizonyíték, hogy még mindig van mit elmondani a grófról, csak tudni kell jó irányból megragadni a több mint százéves történetet.

Nicolas Cage leigazolásával a legnagyobb kérdés az, ezúttal milyen irányba tolják a Drakula-szekeret. A forgatókönyvíró, na meg persze a színész habitusa és az utóbbi időben mutatott szerepvállalásait tekintve nagy valószínűséggel nem egy véresen komoly, klasszikus Drakula köszön majd vissza a filmben – igaz, ezúttal nem is ő lesz a középpontban.

Az viszont gyanítható, hogy Cage-et nem tolják majd teljesen mellékvágányra, és vérszívás közben új vért is pumpál majd a legendába.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik