A nemzetközi gazdasági válság miatt szükségessé vált egyeztetések nyomán a legfejlettebb országok tanácskozásain (G20) egyöntetű elvi álláspontként bontakozott ki az, hogy nem várható el még egyszer az adófizetőktől, ők finanszírozzák a bankok veszteségeit. Ezért indult meg a gondolkodás egy olyan adófajtáról, amely tartalékot hoz létre egy esetleges újabb válsághelyzetre.
Jóllehet nemzetközi szinten még nem sikerült megállapodni az adóztatás mikéntjéről, az unióban elvi síkon már döntés született arról, hogy a bankadót bevezetik. Most a gyakorlati részletekről cserélnek eszmét a miniszterek. Több tagállam (köztük Magyarország) már bevezette a bankadót vagy döntött ilyenről, de problémát okoz, hogy ezek mögött nem mindig ugyanaz a megfontolás és célkitűzés áll.
Szót ejtenek a miniszterek a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó illeték bevezetéséről is, de itt még uniós szinten is kevésbé előrehaladottak a tárgyalások. Azt már jelezte az EU, hogy az ügyleti adót csak akkor vetné ki, ha erről az adófajtáról nemzetközi megállapodás is születne a Húszak csoportjának (G20) keretében.
A brüsszeli találkozón várhatóan megerősítik, hogy életbe lépnek azok a gazdaságpolitikai változások, amelyeket szintén a válság nyomán kezdett egyeztetéseken dolgoztak ki. Ennek az úgynevezett európai szemeszternek a keretében például a tagországok költségvetését előzetes uniós egyeztetésnek vetik alá még tervezet formájában, továbbá korábban kell benyújtani a stabilitási és konvergenciaprogramokat.
Az MTI értesülései szerint a keddi ülés kötetlen részében szó eshet a Magyarország, valamint az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalások nyári megszakadásáról is.
