Tényleg ilyen bunkók lennénk? Tettem fel a kérdést magamnak, miközben a lenti levelet olvastam. Olvasónk 27 éves dolgozó, 6 hónapos terhes kismama. Naponta tömegközlekedik, és hiába láthatóan nagy a pocakja, senki sem adja át neki a helyét:
Kedves BKV-figyelő!
Régóta vagyok lelkes olvasója és kommentelője az oldalnak, ahol rengeteg meglepő, és elképesztő sztorival találkoztam már. Hát az enyém szerintem senkit nem fog meglepni (sajnos), sőt, igazából nem is sztori, csak szomorú tapasztalat a BKV járművein utazókkal kapcsolatban, amit szeretnék veletek megosztani.
27 éves dolgozó, 6 hónapos terhes nő vagyok! Az átlaghoz képest elég nagy pocakkal rendelkezem, ami kabátban is rendesen látszik már kb. két hónapja. Előtte azt mondta a férjem, hogy még nem tudja egy idegen ránézésre eldönteni, hogy terhes vagyok-e vagy csak amorf kövér. :-) Mindezt azért kérdeztem tőle, mert csak nem akarta átadni senki a helyet a BKV járművein, pedig a pocakom már akkor és azóta is többen megnézték! Nem olyan vidám dolog ám reggelente a tömött 3-as villamoson alacsony vérnyomással álldogálni úgy, hogy közben attól félek, mikor fékez a villamos egy hatalmasat egy autós, gyalogos miatt, mikor jön nekem valaki egy hatalmas batyuval, mikor esnek rám, közben ver a víz, mert előtte 10 percig kellett még egy helyben állni a megállóban.
Nem gondoltam volna, hogy terhesen a tömegközlekedés ekkora horror lesz. Számítottam az emberek jóindulatára én naiv. Január végéig fogok még dolgozni és jelen pillanatban el sem tudom képzelni, hogy milyen lesz a végén bejárni a munkahelyemre, de az biztos, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy otthon maradjak.
Kíváncsi lennék arra, hogy kinek mi a tapasztalata a fentiekkel kapcsolatban!
Üdv, Csilla
