A hitelbiztosítás akkor nyújt fedezetet, ha a leszállított áru, az elvégzett szolgáltatás vevője fizetésképtelenné válik, más okból nem teljesít, vagy éppen az országában bekövetkezett háború, terrorakció akadályozza meg az ellenérték kiegyenlítését. A szaporodó felszámolási eljárások, körbetartozások időszakában a rizikó nagyobb, mint valaha.
Emelkedő díjak
A hitelbiztosító Coface magyarországi fióktelepének tanulmánya szerint ma átlagosan 165 nap telik el a szállítói számlakibocsátás és a vevő fizetése között, míg 5 éve e periódus még csak 35 napnyi volt. A hazai piaci hitelbiztosítók évi 1,2–1,5 millió forintos minimumbiztosítási díja azonban fajlagosan drága a legkisebb vállalkozásoknak, így elsősorban csak az évi 4–500 millió forint éves biztosított forgalom feletti cégeknek kifizetődő a hitelbiztosítási védelem igénylése.
A kockázatok növekedése miatt viszont a hitelbiztosítók most átlagosan 30–35 százalékos díjkulcsemelkedésre kényszerülnek – mondta el Zárda Olivér, az Euler Hermes hitelbiztosító igazgatósági tagja. E szerint a biztosított forgalom után felszámított díj az eddigi, jellemzően 0,25–0,5 százalékról 0,35–0,7 százalékra nő. A drágulást az új szerződéseknél már alkalmazzák, a meglévő, egyéves futamidejű megállapodásoknál pedig a szerződéses évfordulókon vezetik át.
Öröm az ürömben, hogy az állami hátterű Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) egyelőre nem emeli díjait. A Mehib – országkockázattól függően a forgalom 1–3,5 százalékát kitevő díjú – kkv-konstrukciója ugyan kifejezetten az 50 millió eurónál kisebb nettó árbevételű és 2 millió euró alatti éves kivitelű cégeknek kínál védelmi lehetőséget, ám ezzel kizárólag exportügyleteket lehet biztosítani, belföldi konstrukciót nem. A Mehib-el ellenetétben a nem állami piaci szereplők viszont várhatóan átlagosan 5 százalékkal növelik az ügyfelektől elvárt önrész mértékét is. Ez azt jelenti, hogy bár a saját erő mértéke továbbra is a korábban megszokott, jellemzően 10–25 százalék körüli marad, e sávon belül emelik meg a mértéket az egyes partnervállalatoknál.
Kockázatcsökkentő B/M
Zárda szerint ráadásul az Euler Hermes a továbbiakban minden konstrukciójánál bevezeti a (gépjármű-felelősségbiztosításnál sokak által jól ismert) bónusz-malusz (B/M) rendszert, amely szintén kockázatmegosztást jelent az ügyféllel. E filozófia jegyében a bónuszos, azaz kármentes vagy elhanyagolható kárú ügyfelek 5–15 százalék közti díjvisszatérítést kapnak befizetett tarifájukból. A maluszos vállalkozások (amelyek után a biztosító nagyobb kárösszeget szedett be, mint amennyit kifizetett) viszont ugyanekkora, sőt magas kárhányad esetén még nagyobb pótdíjra számíthatnak.
A krízis miatt a hitelbiztosítók aktívabb együttműködésre szólítják fel biztosított vállalkozásaikat is – mindkét fél érdekében. Az eddigi játékszabályok szerint a szállítóknak csak megadott határidőn (30–60 napon) belül kellett értesíteniük biztosítójukat, ha értesültek arról: vevőjüknél fizetési nehézség merült fel. Most viszont azt kérik tőlük, az esetleges károk mérséklése érdekében ezt az információt haladéktalanul közöljék biztosítójukkal.
Hitelbiztosítók tapasztalatai és várakozásai
- A lejárat után 60–90 nappal ki nem fizetett szállítói számláknál radikálisan csökken a követelés érvényesíthetősége.
- A felszámolási eljárások száma jövőre 20–50 százalékkal nő.
- A válság mélypontja 2009. I. és II. negyedéve lesz, ám átnyúlik 2010-re is.
Forrás: Atradius, Coface, Euler Hermes hitelbiztosító
