Nagyvilág

Egymás ellen fordítja az egyetértő embereket a törzsi politika

Eva Marie Uzcategui / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Eva Marie Uzcategui / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
A másik oldal politikusait, követőit és szerveződéseit utálják az emberek, de konkrét ügyekben képesek egyetérteni.

Egyre félelmetesebb, ami a nyugati politikai kultúrában zajlik, legalábbis valami hasonló megállapításra jutott a YouGov-Cambridge Globalism Project felmérése a Guardian szerint. A fő megállapítás, hogy az egyes országok társadalmaiban a fő törésvonalak már nem egyes ügyek mentén jönnek elő, hanem végletesen polarizált, megosztott a népesség a pártok és ideológiák mentén.

Sok politikusnak ez kapóra is jön, arra játsszanak, hogy minél megosztottabb legyen a társadalom és egységesebb az ő táboruk, a gyűlölködésből pedig sok szavazatot szerezzenek.

A felmérésben több mint 27 ezer embert kérdeztek meg 27 országban. Feltették például a kérdést, a másik oldallal mennyire értenek egyet. Nagy-Britanniában a baloldali, munkáspárti szavazók 88 százaléka azt mondta, nem szereti a konzervatív politikusokat, 73 százalék még a jobboldal támogatóit sem. A konzervatívok nem voltak ennyire kemények: 74 százalék a balos politikusokat, 45 százalék a balos érzelmű embereket nem szíveli. Az Egyesült Államokban sokkal rosszabb a helyzet, ott 90 százalék feletti minden esetben az elutasítás, akár Donald Trump, akár Joe Biden oldalán áll valaki.

Érdekesség, hogy az országok jelentős részében – ha csak enyhén is –, de a baloldaliak az elutasítóbbak a másik táborral szemben, bár Brazíliában és az USA-ban a jobbosok rühellik jobban az ellenzéküket.

Bizonyos kulturális stigmákat is megvizsgáltak. Nem meglepő módon a baloldaliabbak vallották inkább feministának magukat. Fonák módon ha konkrét ügyekről volt szó (ez esetben: mindkét nem betölthet-e bizonyos állásokat, mint takarító, ápoló, politikus) sokkal nagyobb volt az egyetértés a két oldal támogatói között. Jobb- és baloldaliak többsége szintén egyetértett azzal, hogy a férfiak ne füttyögjenek a nők után az utcán, valamint elsőrangú fontossága van a női egyenjogúságért folytatott erőfeszítéseknek.

Ezek a kérdések nem csak az USA-ban és Nagy-Britanniában hoztak hasonló válaszokat, de pl. Franciaországban is. Miközben Emmanuel Macron elnök és Marine Le Pen, a jobbos-populista Nemzeti Front vezéralakjának táborai nem szívelik egymást, addig a női egyenjogúság kérdéskörében nagyrészt egyetértettek. Ilyesmi eredményeket hozott a német, lengyel, spanyol és görög felmérés is.

A feketék elnyomása ellen küzdő Black Lives Matter mozgalom jóval népszerűbb az amerikai és brit baloldalon (72 és 66 százalék), mint a jobboldalon (5 és 17 százalék). Ha az volt a kérdés, mennyire fontos küzdeni a rasszizmus ellen, akkor mindkét brit erő és a Biden-hívek nagy többsége is rábólintott erre, míg a trumpistáknak csak 47 százaléka gondolja ezt lényegesnek. A radikális környezetvédők támogatása is a baloldalon nagyobb a briteknél, de a környezetvédelem kérdéséhez már hasonlóan támogatóan állnak a munkáspártiak és konzervatívok.

A felmérés készítői tehát megerősítették, hogy sokszor a különböző politikai oldalakon álló emberek ugyanazt gondolják a világról, csakhogy a pártoskodás és a harsány politikai jelszavak egymás ellen hangolják az embereket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik