Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember 29-én, Medgyessy Péter távozásával lett a Magyar Köztársaság hatodik miniszterelnöke. A Medgyessy-kormány egykori sportminisztere 2003-ban vállalt először politikai szerepet, az MSZP-be is csak 2000-ben lépett be, és 2006 előtt országgyűlési képviselő sem volt.
Medgyessy Péter bukásakor szinte váratlanul rántották elő a kalapból, és az MSZP a másik versenyben lévő kormányfőjelölttel, Kiss Péterrel szemben végül azért döntött mellette, mert úgy vélték, személyisége alkalmasabb arra, hogy felvegye a versenyt Orbán Viktorral. A számítás úgy tűnik bevált: 2006-ban hihetetlen szoros küzdelemben bár, de ismét a szocialista-szabad demokrata koalíció alkothatott kormányt, Gyurcsány Ferenc vezetésével, 2006. június 9-én.
Az őszödi beszéd
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének azonban mégsem ez lett a legemlékezetesebb pillanata, sőt alighanem a történelembe is az „őszödi beszéddel” fog bevonulni. Az önkormányzati választások előtt egy hónappal, 2006. szeptember 17-én ugyanis kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott beszéde.
A beszédben a megelőző „másfél-két” illetve „négy év” kormányzásának „hazugságairól” beszélt, utalva a költségvetési adatok kozmetikázására, illetve arra, hogy választási kampányuk is lényegében hazugságra épült. Ráadásul – mint a beszédben kifejtette – lényegében nem végeztek érdemi kormányzati munkát sem.
Bár még aznap este többezres tömeg követelte a miniszterelnök lemondását, Gyurcsány Ferenc ezt – akkor – nem tette meg. (A beszédben is utalt rá, hogy nem baj, ha az emberek az utcára vonulnak, mint fogalmazott: „majd hazamennek”). A botrány kirobbanása után a Balatonőszödön elmondottakat úgy magyarázta, hogy az egész politikai elit megelőző 16 évére vonatkozott, majd pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.
Gyurcsány Ferenc eskütétele 2006-ban (Fotó: MTI)
A választókat ez azonban nem győzte meg: Gyurcsány a legnépszerűtlenebb magyar kormányfő lett a rendszerváltás óta. Ráadásul pártja „elbukta” a 2006-os önkormányzati választásokat is: olyan területeken és városokban – például Salgótarján – is a Fidesz jelöltjére és listájára szavaztak, ami addig szocialista bástya volt.
De népszerűtlensége idővel pártját is magával rántotta: a 2006-ban legtöbb szavazatot nyert MSZP 2009-re egy 10 százalékos középpárttá zsugorodott.
Morális válság és kivonulás
A beszéd nyomán – Sólyom László köztársasági elnök szavai szerint – morális válság alakult ki az országban, az ellenzék pedig illegitimnek tekintette a „hazugságokkal megválasztott miniszterelnököt”. Olyannyira, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői tiltakozásul valamennyi parlamenti ülésen kivonultak a teremből, ha Gyurcsány felszólalt.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők mondtak beszédeket.
balul sült kijelentések
Gyurcsány Ferencnek azonban nem csak az őszödi beszédben tett kijelentései keltettek közfelháborodást. 2004-ben például azt mondta: „Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A kijelentés ellen sokan kikeltek, és publicisztikákban tiltakoztak. Majd egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, és Gyurcsánynak bocsánatot kellett kérnie. Nem csak emiatt kellett azonban magyarázkodnia: 2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listán. Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét, és hivatali ideje alatt több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás feljelentése alapján okirathamisítás bűncselekményében nyomozott, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.Szintén emlékezetes szereplése volt Gyurcsánynak, amikor az akkori kormányszóvivő, Batiz András esküvői meglepetéseként táncra perdült.
A Kossuth tériek
A beszédet hónapokig tartó heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én spontán tüntetés kezdődött, és ettől a naptól kezdve hetekig minden nap több száz fős tömeg demonstrált, beszédeket tartva. A megmozdulásnak végül az vetett véget, hogy a Parlamentet kordonokkal vették körül.
A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások törtek ki, de a vidéki nagyvárosokban is az utcára vonultak az emberek. Szeptember 18-án tüntetők egy csoportja megtámadta az MTV székházát, páran be is hatoltak, több rendőr is megsérült. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után, amikor a kemény rendőri fellépés ellen több bejelentés érkezett, rendőri túlkapással vádolva az egyenruhásokat, a tiltakozások ritkultak. A nemzeti ünnepek – elsősorban október 23-a és március 15-e – azonban továbbra is utcai megmozdulásokkal teltek.
Miniszterelnökség: meg nem valósított reformok sora
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként reformok és programok egész sorát jelentette be, ebből azonban csak kevés valósult meg. A Száz lépés programjával indított 2006-ban, majd az oktatási, de főleg az egészségügyi reformmal akkorát buktak a népszavazáson, hogy az a koalíció felbomlásához vezetett 2008 nyarán. Ettől kezdve Gyurcsánynak kisebbségben kellett kormányoznia, pár független, SZDSZ-es és MDF-es képviselő kóbor szavazataiban bízva.
Bár Gyurcsány szavakban a reformok és programok miniszterelnöke volt, a gyakorlatban épp azért kellett távoznia, mert ezeket nem hajtotta végre. Az osztrák Die Presse például úgy kommentálta a magyar kormányfő távozását, hogy azoknak a végre nem hajtott reformoknak a konzekvenciáját vonta le, amelyekre a válság sújtotta országnak égetően szüksége van. „2004 óta, amióta Gyurcsány a kormány élén áll, Magyarország egyre közelebb került az államcsődhöz. Végül odáig jutott, hogy kénytelen volt 25 milliárd dolláros hitelt felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (és az EU-tól)”.
A pártelnök-miniszterelnök
Az események ellenére a Magyar Szocialista Párt rendületlenül kiállt mellette, olyannyira, hogy 2007-ben a párt elnökének is megválasztották, 89 százalékos támogatottsággal. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75 százalékos támogatottsággal hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.
Az MSZP 2009. március 21-i kongresszusa, ahol bejelentette lemondását, még nagy arányban választotta ismét pártelnökké. Két hét múlva azonban erről a posztról is le kellett mondania. Utódja Lendvai Ildikó, a szocialista frakció addigi vezetője lett.
A bukás
Gyurcsány Ferenc kétszer „tesztelte” magát miniszterelnöksége alatt: 2007-ben a pártját állította kész helyzet elé (vagy 75 százalék támogatja, vagy lemond), 2006-ban pedig bizalmi szavazást kért maga ellen a parlamentben. Mind a kettőt megnyerte. 2009-ben mégis konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal „buktatja meg magát”, április 14-én.
Váratlanul, 2009. március 21-én bejelentette, hogy távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból, indoklása szerint azért, mert a válságban személye hátráltatja a reformokat. A kongresszuson két hetet adott az MSZP-nek, hogy megtalálja utódját. Bár a Fidesz és Sólyom László is előrehozott választásokat sürgetett, az MSZP lelkesen vetette bele magát az utódkeresésbe. A fennálló két hét alatt összesen 18 név merült fel, majd került süllyesztőbe, Glatz Ferenctől Surányi Györgyön át Bokros Lajosig.
Végül a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere, a párton kívüli Bajnai Gordon lett a befutó. Ő, ha megkapja a szükséges számú szavazatot az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselőktől, 2009. április 14-től Magyarország hetedik miniszterelnöke lesz.
gyurcsány ferenc életrajza
Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. Első diplomáját a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán szerezte 1984-ben, majd 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán is diplomázott. 1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, majd a főiskola KISZ-titkárának választották meg. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, majd miután kilépett, megalapította az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet. A diploma megszerzése után egy pénzügyi tanácsadó cégnél dolgozott, majd 1992-től egy nemzetközi pénzügyi részvénytársaság igazgatója lesz. Ugyanakkor 1992-től az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Budapest vezérigazgatója is. 2002-től az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Budapest Felügyelő Bizottság elnöke. A miniszterelnök főtanácsadója 2002-től, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter 2003. május 5-től. Az Országgyűlés miniszterelnökké választotta 2004. szeptember 29-én. 2006-tól országgyűlési képviselő, ebben az évben miniszterelnökként újraválasztották. 2007-től 2009-ig az MSZP elnöke. Nős, négy gyermek apja.
