Keresztes Ildikót hívták meg hétfő délelőtt a Mokka stúdiójába, hogy a negyven feletti nők foglalkoztatásáról kérdezgessék, ha már Gryllus Dorka a napokban arról beszélt az Életünk történetében, hogy negyven év felett nem nagyon találják meg szerepekkel.
Az énekesnő nagyon belelendült a téma kibontásába, Pachmann Péter meg is lepődött, „milyen jó irányt vett” a teljes beszélgetés.
Pont tegnap este a Gryllus Dorkáról olvastam egy cikket, ahol pont arról panaszkodott, negyven év felett nincsenek szerepek. Nőre nincsenek jó szerepek írva. Én is azt gondolom, hogy Magyarországon van egy ilyen abnormális fiatal kultusz, főleg, ha nő vagy. Általában azt látom, hogy csodás színésznőink vannak, bombázó csajok negyven felett, külföldön jó példákat látok arra, hogy akár a szépségiparban hatvan és hetvenéves nőket foglalkoztatnak még. Negyvenéves korunk után jutunk el abba a korszakba, hogy előbb-utóbb elengedjük a görcsöket, akkor kezdünk önmagunk lenni.
„Erről a pasik tehetnek?” – tette fel a kérdést Istenes László.
Kedves férfiak, miért van az nálatok, hogy a húsztól nyolcvanévesig, mindenki huszonéves lányokat szeretne? A munkahelyeken is látszik ez a civilszférában. Mániákus a fiatalítás: bemész egy barkácsüzletbe, megkérdezed a fiatal árusítót, hogy hol találod a százas szöget… és csak néz bambán. Miközben hallok édesanyákat, akik pont azért vesztették el a munkájukat, mert ötven felé kerültek.
Majd arra keresték a választ Istenesék, hogy Keresztes vesztett-e már el munkát a kora miatt. Az énekesnő úgy felelt, szerinte igen, majd kifejtette véleményét a fogyasztói kultúráról is, ahol szerinte rosszul gondolkodnak a cégek a célcsoportokat tekintve.
Az a korosztály, amit egy csomó cég megcéloz, szerintem nem is potenciális vásárlói kör, hiszen ha valaki huszonéves korában nem kitartott egy bácsi által, vagy édesanya, édesapa nem gazdag, ne mondd már, hogy meg tudja venni a cipőket, ruhákat, amiket reklámoznak.
