A Kinnarps kutatásában 237 vállalatvezetőt és HR-est kérdeztek meg a megváltozott munkahelyi mindennapokról. A válaszadók mintegy fele dolgozik legalább 200 főt foglalkoztató nagyvállalatnál. Ugyancsak a felük a technológia, a kereskedelem, illetve a HR iparágakból került ki.
Mostohán kezelt HR, kevesebb tárgyaló
A felmérésből kiderült, hogy sok cégnél viszonylag háttérbe szorul a HR a munkavégzés helyszínével, vagyis az irodákkal kapcsolatos döntésekben. A válaszadó vállalatok 14 százalékánál egyáltalán nem vonták be a személyügyiseket, míg 17 százaléknál (vagyis majdnem minden ötödik vállalatnál) ezt nem tudják. 19 százaléknál pedig csak esetenként jött szóba az, hogy kikérjék a humánerőforrás-menedzsment véleményét. Vagyis a cégek majdnem felénél egyáltalán nem, vagy alig vonják be a HR-eseket az irodával kapcsolatos döntésekbe.
A cégvezetőkkel és HR-esekkel készült felmérésből az derült ki, hogy korábban ennek a területnek nem igazán volt szava a munkatérrel kapcsolatos beszerzésekben. Ám járványhelyzetben felértékelődött azoknak a szakembereknek a szerepe, akik a munkahelyi élet szervezéséért felelnek, vagyis az emberekkel tartják a kapcsolatot. A legtöbb válaszadó szerint a közeljövőben még inkább felértékelődik a HR szerepe.
Covid-hatás
Hogy változások kezdődnek el nagyon sok irodában (ha esetleg még nem kezdődtek volna el), az elég biztosnak tűnik a válaszok alapján. Ezek szerint, minden 10. magyar cégnél például kevesebb lesz a tárgyaló, a dedikált, „személyre szóló” asztal és csökken a cellás irodák száma is a jövőben. Nagyobb lesz azonban az együttműködésekre, közös munkavégzésre, közös gondolkodásra alkalmas tér. Vannak cégek, ahol már most átálltak aktivitásalapú irodahasználatra. Azaz mindenki oda ül le az irodában, ahol jut hely számára.
A megkérdezettek elképzelései alapján a jövőben hangsúlyosabbá válhat egymás idejének tisztelete. Abban az esetben, ha a munkavállalók kevésbé lesznek jelen az irodában, nőni fog a home office-ban tölthető idő, így szűkülhet az ad hoc megzavarások lehetősége is. Míg a kollégák személyesen inkább hajlamosak megszakítani egymást a különböző feladatok elvégzése során, addig home office-ban ezek jobban elkerülhetőek.
Nem feltétlenül szeretjük az irodáinkat
A megkérdezett cégeknél a munkavállalók közel harmada nem egészen elégedett az irodával, amelyben dolgozik. Sőt, majdnem minden 10. egyenesen negatívan ítéli meg. Ez az adat is azt kérdőjelezi meg, hogy vajon hány szép iroda lehet a piacon, ahol a külcsín a gyakorlati szempontok elé került.
Ezzel összefügg az is, hogy a felmérés alapján a járvány előtt csupán a megkérdezett cégek harmadánál vonták be a munkavállalókat az általuk használt irodák kialakításába. A pandémia következtében azonban új helyzet állt elő, amelyet a munkavállalókkal közösen lehetett csak megoldani. Hiszen számos szempontot kellett figyelembe venni: ki van beoltva, ki tud visszamenni dolgozni, egyáltalán ki meri megkockáztatni, hogy közösségbe menjen. Az új helyzetnek köszönhetően egyre több vállalat kezdte megkérdezni kollégáit.
A mostohán kezelt home office
A felmérés során kapott válaszokból derült ki az is, hogy Ezeknél a vállalatoknál mindenkinek úgy kellett megoldania az új „munkahely” kialakítását, ahogy csak tudta.
Bár a home office lehetősége szélsebesen terjedni kezdett a magyar munkahelyeken is, a megkérdezett vállalatok 14 százalékánál továbbra sem teszik azt lehetővé, hogy az ember olyan helyről dolgozzon, ahonnan csak szeretne. Ennek adott esetben akár praktikus okai is lehetnek, hiszen elég csak arra gondolni, hogy van, ahol olyan érzékeny információkat kezelnek, amelyeket nem érdemes egy kávézó sérülékeny wifijén keresztülfuttatni.
Ezzel együtt is a válaszadó cégek harmadánál úgy gondolják, hogy a jövőben bárhonnan végezhetjük majd a munkánkat. Érdekesség, hogy a kérdőívet kitöltő szervezetek felénél otthoni munkavégzés esetén is tartani kell a korábban megszokott irodai munkaidőt, és mindössze minden 10. cég lesz olyan, ahol akkor dolgozhatunk majd, amikor csak szeretnénk.
