Számos, az utóbbi időben előkerült műtárgyat, épületelemet, fotót és egyéb dokumentumot mutat be a Budavári Palota újkori történetét áttekintő, megújult állandó kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában, ahol szombattól Osztapenko maradhat? címmel a rendszerváltáskori szoboráthelyzésekről is új időszaki kiállítás nyílik – olvasható az MTI tudósításában.
A BTM Vármúzeum 1967-es megnyitása óta missziójának tekinti, hogy a magyar és a külföldi látogatókkal megismertesse a budai királyi rezidencia történetét. Ez annál is inkább magától értetődő, hiszen a múzeum régészei tárták fel a II. világháború után a középkori királyi palota maradványait, és a részben helyreállított középkori palotát bemutató állandó kiállítás adja az intézmény létének egyik alapját – mondta el a múzeum csütörtöki sajtótájékoztatóján Farbaky Péter, a megújult állandó kiállítás egyik kurátora.
Kurátortársa, Rostás Péter hozzátette: a Vármúzeum sokáig elsősorban a középkori emlékek bemutatására koncentrált, a látogatókat azonban mindig érdekelte a palota újkori története is. A Budavári Palota és környéke mostani rekonstrukciós munkálataihoz nagyban hozzájárult a BTM tudományos előkészítő munkája, ezek a kutatások ráadásul számos olyan eredményt hoztak, amelyeket érdemes új kiállításon bemutatni.
A tárlatra belépőket mostantól a palota három korszakának 3D-s rekonstrukciója fogadja – az animációk a középkori, a barokk és a hauszmanni bővítéssel kialakult állapotokat idézik meg.
A szakember arról is beszélt, hogy a Buda 1686-os visszafoglalása során romba dőlt palotát a XVIII. század elején nem királyi rezidenciaként kezdték újjáépíteni. Ezt a kevéssé ismert időszakot szintén érintőképernyőkön látható 3D-s rekonstrukciók, tervek és ábrázolások mutatják be az érdeklődőknek. A Mária Terézia korában ismét királyi palotává bővült épületegyüttesről a barokk trónterem falburkolatának rekonstrukciója és a kihúzható fiókokban elhelyezett falikárpitok mesélnek majd.
Rostás elmondása szerint a kiegyezés után derült ki, hogy a megelőző évtizedekben nádori rezidenciaként szolgáló palota nem képes a teljes uralkodói udvartartást befogadni, ezért megindult a bővítés tervezése, eleinte Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos vezetésével. Ekkor épült fel az immár a Várhegyen is túlterjeszkedő krisztinavárosi szárny, amelynek eredeti, neoreneszánsz enteriőrjét a korabeli fotók mellett számos eredeti műtárgy:
A tárlat ezen része bevezet a frissen rekonstruált Szent István-terembe, kiállítva a terem egyetlen megmaradt eredeti kerámiáját is. A II. világháborúban szintén elpusztult Hunyadi-termet egy falrész-rekonstrukció idézi meg, amely Benczúr Gyula festményét is magába foglalja.
A látogató találkozhat többek között a bálterem, a királyi ebédlő és a Corvin-terem díszítéséből, illetve berendezéséből származó darabokkal is, de Erzsébet királyné szecessziós stílusú kerti pavilonjából is előkerült egy oroszlános zárókő, ami szintén látható a kiállításon.
Számos fénykép, dokumentum, terv és idézet mutatja be továbbá a Budavári Palota 1945-ös pusztulását, majd a helyreállítással kapcsolatos terveket és elképzeléseket. Kevesen tudják például, hogy Rákosi – legalább külsőleg – a hauszmanni állapot helyreállítását szerette volna, azt azonban a pénzhiány megakadályozta – mondta el Rostás, aki hozzátette:
A sajtótájékoztatón szó esett a BTM Vármúzeumban Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990-1993 címmel szombattól látható időszaki tárlatáról is. A november 21-ig nyitva tartó kiállítás a rendszerváltás után a Fővárosi Önkormányzat által elrendelt és a Budapest Galéria által szervezett áthelyezésekről ad vázlatos áttekintést korabeli fotódokumentáció segítségével.
