Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakértője abban egyetértett, hogy a beszéd központi gondolata az „új többség” és az ehhez kapcsolt „új arisztokrácia”-kép volt. Az új többségben az ellenzék vezére megszólította a baloldali szavazókat, a fiatalokat és az időseket egyaránt. Az új arisztokrácia kifejezés használatával pedig egyértelműsítette, a korábban még ilyen formában még nem megnevezett, ellenséget – mondták a szakértők.
Mráz Ágoston Sámuel szerint akár sikeres is lehet a baloldali szavazók megszólítása. A vele szemben felépített baloldali vádakat ugyanis megpróbálta „leszerelni” Orbán Viktor, ráadásul finoman önkritikát is gyakorolt, amikor az alázat fontosságát hangsúlyozta – emelte ki a szakember.
Szomszéd Orsolya ugyanakkor úgy látja, hogy egy ilyen beszéddel önmagában nem biztos, hogy meg tudta szólítani az ellenzéki vezető a baloldaliakat: Orbán Viktor személye, még mindig „versenyhátrányt” jelent a jobboldalnak, mivel még mindig megvan az ellenszenv vele szemben a másik oldalon.
Nem új jelenség
A szakértő szerint ugyanakkor az nem új jelenség, hogy Orbán Viktor a plebejus politikát képviseli a gazdagokkal szemben: korábban már más kifejezéseket használva próbálta ezt a szerepet.
Mind a két elemző kiemelte az „egy az ország, egy a zászló” jelmondat fontosságát, amely a korábbi „egy a tábor, egy a zászló” kifejezést váltotta fel. Szomszéd Orsolya szerint a korábbi elhatárolódó, kirekesztő stratégia ezzel némiképp módosult, de nem változott meg alapvetően. Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy Orbán Viktor ezzel túllépett a korábbi megosztó stratégián, szélesebb körhöz szeretett volna szólni. Olyan elszánt politikus képe rajzolódott ki, aki nem azonnal akarja a hatalmat – mutatott rá.
A politológusok abban egyetértettek, hogy ez a beszéd nem volt programadó, hiányoztak a konkrétumok belőle. Ennek oka az is lehetett, hogy a konkrét javaslatokat későbbre tartogatja az ellenzéki vezető – tették hozzá. Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor hangsúlyosan nem célzott a kormányváltás szükségességére és nem adott jelszavakat a márciusi demonstrációkhoz, elhatárolódott a szélsőjobboldali tüntetésektől is. Szomszéd Orsolya rámutatott: a Fidesz vezetője habár nem buzdított, mégis fenntartja a feszültséget.
A politológusok eltérően válaszoltak arra a kérdésre is, hogy vajon Orbán Viktor reagált-e Gyurcsány Ferenc hétfői évértékelő beszédére: Szomszéd Orsolya szerint nem reagált konkrétan a miniszterelnöki beszédre, de a kormányt erősen bírálta, Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor hangsúlyozta: Orbán Viktor szóba hozta a Gyurcsány-beszéd vitatott pontjait, például az iskolai digitális táblákat.
A két elemző szerint kommunikációs szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Gyurcsány Ferenc úgy időzítette a jegybankelnök-jelölt bemutatását, hogy az néhány órával megelőzze Orbán Viktor beszédét. A szakértők úgy vélték: egyelőre kérdéses, hogy ez az esemény milyen hatással lesz az Orbán-beszéd visszhangjára, valóban eltereli-e arról a figyelmet.
