A Duna House adatai szerint az albérletekért átlagosan 150 ezer forintot kell fizetni havonta a fővárosban, ahol egy belvárosi lakást 850 ezer – 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni. A nemzetközi statisztikák szerint Horvátországban és Észtországban közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban lehet viszont lakást vásárolni San Marinóban, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában vagy Görögországban. A legkisebb összeget, négyzetméterenként mintegy 240 ezer forintot a török ingatlanokra kell fordítani.
A cég közleménye idézi Benedikt Károlyt, a társaság pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta, az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021 első negyedévében 6,1 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján. Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas. A tavalyi esztendő végéhez viszonyítva is további 1,7 százalékos drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon.
A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (17 százalék) volt megfigyelhető idén év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, és Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10 százalék feletti volt ez a mutató. A visegrádi négyek közül nemcsak a csehek (11,9 százalék), a lengyelek is megelőzik Magyarországot: míg Lengyelországban 7,2 százalék volt az árnövekedés 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon 4,6 százalék, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2 százalék.
Az adatok alapján Londonban több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint Budapesten, és a párizsi árak is közelítenek a londoni szinthez. A szigetországban egy belvárosi, átlagos méretű ingatlanért – átszámítva – közel 250 millió forintot kell fizetni, és a franciáknál is csak 10-12 millió forinttal alacsonyabbak az átlagárak. Luxembourgban is 4 millió forint feletti négyzetméterárral kell kalkulálni, és egy 50 négyzetméteres lakás mintegy 200 millió forintba kerül.
