Gyurcsány lett az MSZP elnöke

A papírforma szerint alakult az MSZP szombati budapesti kongresszusa: Gyurcsány Ferencet választották a párt elnökévé. A miniszterelnök a szavazatok 89,15 százalékát söpörte be, a leadott 590 szavazatból 526 igen szavazatot kapott.

Gyurcsány a szavazást megelőzően azt mondta: csak akkor vállalja a szocialista párt vezetését, ha a küldöttek 75 százaléka biztosítja őt és kormányát támogatásáról. Emlékezetes, hogy a kormányfő a híres őszödi beszédben is azzal állt elő: lemond a miniszterelnökségről, ha nem érzi a párt támogatását.

A vezetői posztokról is szavaztak szombaton, meglepetés itt sem született. A kongresszuson elnökhelyettessé választották Szekeres Imrét, a politikus így megtartotta korábbi pozícióját. Juhász Ferenc eddigi MSZP-alelnököt szintén elnökhelyettesnek választottak, alelnök lett Hiller István, Ujhelyi István és Kiss Péter is.

A kormányfő azt követelte, hogy azok, akik saját magukat meg akarják mutatni, és újságcikkekben bírálják a kormányzat munkáját, álljanak a kongresszus elé.

Mint arról korábban beszámoltunk, Szili Katalin a Népszavában saját tézisekkel állt elő, kritizálta a párt irányvonalát, és a kormány reformjait. A hírek szerint ugyanakkor Szili és több más párton belüli platform, illetve vezetőik tudatosan kivárnak a 2009-es tisztújításig, akkor ugyanis már látszódik, milyen eredményre vezetnek a reformok, és ekkor dőlhet el az is, ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje 2010-ben.

Módosult az alapszabály

Rendkívül jelentősen módosult az MSZP alapszabálya – mondta Steiner Pál, az alapszabály-szerkesztő bizottság vezetője. A kongresszusi küldöttek nagy többséggel támogatták a legtöbb módosító javaslatot, de azt nem fogadták el, hogy a felsőbb pártszervezet megsemmisíthesse az alsóbb pártszervezetek előzetes egyeztetési eljárásban született döntését – közölte a politikus.

A módosított alapszabály szerint kötelező lesz ezután felállítani választókerületi társulást, regionális tanácsok szervezésére pedig lehetőséget biztosít a dokumentum. A dokumentum nem szabja meg, hogy pontosan hány elnökhelyettest és alelnököt választhat a kongresszus. Erről a kérdésről a jelölőbizottság javaslatára dönthet a párt legfelső döntéshozó szerve.

A kongresszus többsége támogatta, de kétharmada nem fogadta el, hogy bekerüljenek a dokumentumba az egyeztetési eljárásra és a megsemmisítésre vonatkozó szabályok. Ilyen eljárásra kiemelt politikai kérdésekben utasíthatta volna a felsőbb pártszervezet az alsóbbat. Az utóbbi szervezet döntését semmisíthette volna meg a felsőbb pártszervezet.

A tagfelvételi eljárás úgy alakul át, hogy a pártba való belépéshez két ajánló kell. Az alapszabály szerint a helyi szervezet mérlegelhetné az új tag belépését, elutasító döntés esetén a tagjelölt a területi etikai egyeztető bizottsághoz fordulhatna, és a testület új eljárás lefolytatására is utasíthatja a helyi szervezetet.

Az alapszabály nevesíti, hogy az MSZP társult ifjúsági szervezete a Fiatal Baloldal.

Felmentették a Lamperth-beszédet kiszivárogtatót

Az MSZP-kongresszusa megsemmisítette a párt etikai bizottságának döntését, és nem zárta ki az MSZP-ből Sipos Józsefet.

Az MSZP országos etikai bizottsága októberben döntött úgy, hogy kizárja a pártból Sipost, a kongresszus most ezt a döntést változtatta meg. Az MSZP társadalompolitikai tagozatának akkori vezetőjének segítségével jutott be 2006. október 7-én az MSZP országos választmányának zárt ülésére a rádió munkatársa.

Horn szerint nem a kormány miatt van bajban a párt

Horn Gyula szerint a miniszterelnök „nagy mestere a politikának”, de nem viszi túlzásba a közösségi munkát, kevés közösségi feladatot vállal. „Piszok nagy bajban vagyunk” – mondta az MSZP helyzetéről a kongresszuson a volt miniszterelnök, aki cselekvésre szólította fel a teljes párttagságot. Véleménye szerint a szocialisták nehéz helyzetét nem a kormányzat tevékenysége okozta, hanem a párt elbizonytalanodása.

Horn Gyula hiányolta a nagy lakossági rendezvényeket és akciókat. Szerinte ezeket mielőbb be kell indítania a pártnak, például országjárás formájában, ezzel jobban bevonva az embereket a döntések előkészítésébe. „Nem lehet elfogadni, hogy az emberek nagy része (…) csak azt tapasztalja, hogy minden rosszul megy” – szögezte le a volt kormányfő. Bírálta azt is, hogy folyamatosan csökken az MSZP népszerűsége.

Horn nem érti

Horn Gyula értetlenségét fejezte ki a miniszterelnök azon kijelentése miatt, hogy csak akkor lesz pártelnök, ha a küldöttek legalább 75 százaléka rá szavaz. Horn Gyula erre azt mondta: a miniszterelnök eddig is minden támogatást megkapott, olyan pedig sehol nincs, hogy a reformok ekkora támogatást kapjanak. Azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy fejezzék be a Kádár-rendszerrel kapcsolatos megnyilvánulásokat, mert nem kellenek „újabb frontok”.

Veres szerint kellenek a reformok

Aki ma a reformok ellen beszél, az a haladás ellen érvel – mondta felszólalásában Veres János pénzügyminiszter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttcsoport vezetője a kongresszuson.

Véleménye szerint a strukturális reformokhoz sok erő, energia és politikai támogatás kell, amelyet eddig a parlamenti frakció és a párt is alapvetően megadott a kormányzatnak. Ha a reformokat elfogadták a befektetők, az elemzők és az Európai Unió, s szerinte az EU pénzügyminiszteri tanácsa is elfogadja kedden a konvergencia-programot, akkor bátran ki kell állni az intézkedések mellett – fogalmazott. A reformoknak meglesz a politikai hozadéka is a választók szavazataiban – hangoztatta a politikus.

Vitányi: „zsákutcás” a magyar fejlődés

Vitányi Iván arról beszélt, hogy Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz még nem fejeződött be. Formailag EU-tagok vagyunk, de nem jutottunk el az ő szintjükig – közölte. Az eddigi kormányok nem éltek azzal a kitörési lehetőséggel, amely Írország, Ausztria és Finnország esetében működött, mert mindig találtak mentséget a reformok elhalasztására.

Ennek oka a „zsákutcás” magyar fejlődés, amelynek eltorzult lelki alkat a következménye. Ezzel még nem tudtunk szembenézni – vélekedett a politikus, majd hozzátette, évszázadokon keresztül felettünk és rólunk döntöttek, így mindig maradtak a mellékutak, az álmegoldások és a hazugságok.

Idegek harca Hevesben

Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke a testület pénteki megalakulásáról is szólt felszólalásában. A neheze csak most kezdődik, készülünk az idegek harcára – közölte. Csapatjátéknak nevezte, hogy végül megalakult a közgyűlés. Kritikaként megfogalmazta, hogy túl sok a rögtönzés az MSZP politikájában.

Utolsóként Verestóy Attila, az RMDSZ frakcióvezetője szólalt fel röviden, a politikai vita vasárnap délelőtt folytatódik.