A 71-es főúton Badacsony felől Keszthely felé kocsikázva évekig látni lehetett, ahogy a jól nyírt, gondozott gyepen golfozók játszanak. Balatongyörök egyik büszkesége volt a Golfclub Imperial Balaton a maga 69 hektáros területével, 9 lyukú, de 18 lyukasra bővíteni szándékozott, úgynevezett links course pályájával, saját balatoni stranddal, a magasabban fekvő részeiről csodás balatoni-badacsonyi panorámával.
A golfpálya története dióhéjban, foghíjjal
A Mihályházának nevezett terület sok helyrajzi számra, tehát sok különálló kisebb-nagyobb ingatlanra oszlik. Az államosítások során a karmacsi termelőszövetkezetbe tagozták be az itteni földeket. A Zalai Hírlap 1989. február 4-én arról írt, hogy a karmacsi tsz-től a Kunép állami építőipari céghez került a terület egy része, és már a Kunép is üdülőt és golfpályát tervezett ide.
Arról senki sem tud, pontosan hogyan került az 1990-es évek elején több telek a felső-ausztriai gyökerű tulajdonoshoz, Helmut Kröpfelhez. Az mindenesetre biztos, hogy az osztrák fantáziát látott a területben, és elkezdte a környező kisebb-nagyobb telkeket felvásárolni, hogy golfpályát nyisson. 1996-ra pedig már építési engedélyt is szerzett négy hektárra. A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy a becehegyiek – a lakópark miatt aggódó helyiek, akik a pálya fölötti dűlők ingatlantulajdonosai – nem tartottak ellen, örültek a pénzes turistákat vonzó, alapvetően szép, üde, zöld fejlesztésnek. A tulajdonos szándéka szerint egy nemzetközi szinten is jegyzett a balatonudvari, zalacsányi és zirci pályákkal együtt működő komplexum alakult volna ki.
A pálya tehát épült-szépült ahogy a család magyarországi céghálója is, mígnem Kröpfel néhány éve át nem adta gyerekeinek a birodalmat. Örököseit a szóbeszéd szerint már nem mozgatta meg a golf. A pálya egyre elhanyagoltabbá vált, elmaradoztak a külföldi, majd a belföldi vendégek is, mígnem elérkeztünk a 2019-es szezonhoz, amikor már ki se nyitottak.
Még augusztus közepén, egy perzselő nyári napon mi is megnéztük a pályát, ami roppant elhanyagolt, inkább egy méhlegelőre emlékeztet. Itt-ott még kaszálják, de a homokos csapdákat benőtte a fű, a klubépület elhanyagoltan – bár külsőleg még jó állapotban – áll, a belső utakat is feltörte a gyom. Egy olyan fát is találtunk, amit az alá tett táblácska alapján Kröpfel maga ültetett. Eladó táblát azonban sehol sem láttunk.
A hirdetés és riasztó hatása
Először egy kistérségi nyomtatott lapban, a Káli Híradóban bukkantunk rá, hogy a pálya eladósorba került. A Kröpfel-örökösök 6,5 millió euróért (körülbelül 2,3 milliárd forintért) hirdetik eladásra a teljes, 69 hektáros területet. Ami a becehegyieket igazán megrémítette, az a hirdetés szövege, e szerint
A teljes terület esetén a beépíthetőség jelenleg átlagosan valóban tíz százalék, de vannak a pályának olyan részei, ahol szinte semmi sem építhető, máshova viszont sűrűbben lehet építkezni. A hirdetés is azzal kecsegtet, hogy csak a helyi építési szabályzatot kellene módosíttatni, és akkor 20-30 százalékra is fel lehet tornászni a beépíthetőséget.
Egy nevét nem vállaló, a Becehegyen lakó idős hölgy – aki részt vesz a civil ellenállásban – elmondta, a becehegyi és paphegyi civilek attól tartanak, olyan befektető szerzi meg az ingatlanegyüttest, aki be akarja majd építeni a területet. Azt mondta:
Mi csak aggódunk a környezetünkért, hogy megmaradjon a nyugalom, hiszen itt még nincs siófoki szintű helyzet.
Most attól félnek, hogy egy nagy tömbökből álló lakópark épülhet a pálya helyére, jelentős autóforgalommal, tömeggel terhelve a környéket, szóval hogy „ez a csendes kicsi falu zajos és büdös lesz.” Tartanak a nádirtástól is. Gazdag élővilág pezseg ugyanis errefelé, – miként a becehegyi asszony mondta – „itt teknősök laknak, nőszirmok nőnek”. A golfpályáról úgy tudja, hogy Natura 2000-es élőhely, bár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térképe szerint nem az. Függetlenül ettől riportalanyunk határozott:
Mi nem szállodát akarunk ide, hanem kirándulóhelyet, hogy megismerjék a látogatók a héricset, a gyíkokat, halakat.
A civilek most olyan együttműködőket keresnek az ügy mellé, akik pozícióban vannak, el tudnak valamit érni. A környéken van villája, és itt szokott nyaralni például Szijjártó Péter külügyminiszter, őt még nem keresték meg, de Manninger Jenő a térség fideszes országgyűlési képviselője figyelemmel kíséri a történetet, bár cikkünk megjelenéséig a mi kérdéseinkre nem válaszolt.
Nevét nem vállaló becehegyi forrásunk elmondta, 1962-ben vették szép, domboldali telküket, amire lassacskán felépítették a tágas lakóházat. Ez külterületnek számít, Becehegyen állandó jelleggel csak körülbelül húsz család lakik. A nyaralósok között sok német és osztrák van, állítólag ők se szeretnék a golfpálya beépítését. Egyik félelmük, hogy az önkormányzat belterületté nyilvánítja az egész golfpályát. Amíg ez nem történik meg, egyes közművek sem épülhetnek ki, mint például a csatornázás. Az aggódó környékbeliek egy környezetvédelmi fókuszú civil szervezetet is terveznek alakítani a jövőben.
Rendezési tervek
Még a 2008. december 19-i rendezési terv módosításában látható, hogy a golfpálya nagy része az „általános mezőgazdasági terület-gyep, rét, legelő, nád” besorolásba esik, valamint e területek védettek, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékenyek, vízminőség-védelmi területnek számítanak. A szűkebb golfpálya a klubház környékén más besorolásba esik (ezen a térképen K-sz,f,gy-vel jelölve), a 2008-as rendezési terv így fogalmaz vele kapcsolatban:
Elsősorban magas üdülési minőséget szolgáló létesítmények, szálló, kongresszusi központ, gyógyüdülő, fitness-welness célú tevékenységek épületeinek, kisebb fedett-nyitott szabadidős létesítmények, illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgál.
Ez a terület legfeljebb 15 százalékban beépíthető, minimum 50 százalék zöldfelülettel, maximum 4,5 méteres építménymagassággal. A dokumentum megjegyezte, csak olyan létesítmények üzemeltethetők itt, amik „nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést”. A golfpálya további, mezőgazdasági területnek számító részeire szinte nem is lehet építkezni, sőt gyep művelési ágban kell tartani. A strand területét zöldterületként, közparkként jelölték.
Az önkormányzat szűk egy évtizedre rá, 2018. június 5-én már arról tárgyalt, hogy a lakóövezetté átminősítendő területen az új házak hogy nézzenek majd ki. A jegyzőkönyvből látható, több képviselő aggódott azért, nehogy tájképileg idegen épületek nőjenek ki a földből, végül megkötésekkel, de egyhangúlag megszavazták az előterjesztést. Ez maximum 20 százalékos beépíthetőséget, 6,5 méteres építménymagasságot (a homlokzatok maximum 7,5 méterig érhetnek) enged, épületenként legfeljebb hat lakóegységgel.
Ezt az önkormányzati döntést 2020 januárjában megerősítették egy településrendezési szerződés megkötésével. Ekkor a polgármester mellett csak négy képviselő volt jelen és szavazott igennel, ami egybevág értesülésünkkel, hogy két képviselő nem támogatja az ügyet. A beruházónak persze kötelezettségei is lennének a településképi rendelet, az arculati kézikönyv és az építési szabályzat módosításai miatt, a part felé vezető Mandulás út felújítását is el kell végeznie, valamint egy területet át kéne adnia az önkormányzatnak kerékpárút építésére.
Az államtitkárig jutott az ügy
A becehegyi lakosok egyesülete megkereste Rácz András környezetügyért felelős államtitkárt is kérdéseivel. A válasz szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága véleményezheti egyes balatoni települések rendezési terveit, mivel a park felel a természet- és tájképvédelmi szempontok érvényesüléséért. Biró Róbert polgármester a válasz szerint kétszer (2020-ban és 2021-ben) is megkereste a nemzeti parkot „annak érdekében, hogy a golfpálya területén kertvárosias lakóterület legyen kialakítható”, de a parkigazgatóság nem támogatta az átminősítést,
mivel ez a változás a terület felaprózódásához, a beépítettség számottevő növekedéséhez vezetne, ezáltal jelentősen megváltoztatná a táj jellegét és karakterét.
A válaszlevél kiemeli, hogy a „a golfpálya területe (…) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik”, és ezen övezetekben nagyjából változatlanságot kell biztosítani, ne legyenek átminősítések és beépítések. Rácz a levelében kitért arra is, hogy védett természeti érték és terület esetén az államot elővásárlási jog illeti meg, ebben a nemzeti park igazgatósága képviselheti az államot (és ha az állam megvenné például a golfpályát, az a nemzeti park vagyonkezelésébe kerülne). Mindenesetre nem érkezett megkeresés még az elővásárlási jogról való lemondás miatt, magyarán az ingatlant még nem adták el.
Az önkormányzat felel
Biró Róbert független polgármester a 24.hu-nak elmondta, dacára a fenti döntéseknek és dokumentumoknak, a golfpálya érintett része még mindig nem került át lakóövezetbe. Ha ez meg is történne, legfeljebb 70 lakás épülhetne a 69 hektáron, ami a településvezető szerint nem sok (nem a teljes 69 hektáros területet érintené a fejlesztés, csak a fenti térképen kékkel jelzett kisebb területet). Biró hozzátette:
Nem többszintes, modern lakóparkra kell gondolni. A becehegyi, hegyoldali, városias beépítésekhez képest is tájba illőbb épületek lennének.
A polgármester úgy tudja, az átminősítési folyamat a szakhatósági engedélyek kiadásán akadt el, sőt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is jelezte már informálisan, hogy nem fogja támogatni. Biró szerint egyeztetett az önkormányzat a becehegyi civilekkel, akik amúgy nem is balatoniak, „nincs közük a helyi közösséghez” (ő maga őslakos, 11 éve vezeti a községet). Utalt arra, hogy az eredetileg szőlőművelés alá vont, dűlős-présházas hegyoldalról is eltűntek mára a szőlők, medencés villák épültek, amelyek egy építéshatósági ellenőrzésen elbukhatnának. Biró hozzátette, ő nem támogatja a lakóparkokat, az „egy telek, egy lakás” elvét részesíti előnyben a györöki önkormányzat is.
Telefonos beszélgetésünk mellett írásban is válaszolt a polgármester:
Az önkormányzat nem módosította a területet érintő szabályozást. Jelen pillanatban a tulajdonos részéről van kezdeményezés módosításra, amire településrendezési szerződés kötött velünk. Ez a szerződés tartalmaz beépítési lehetőség növekedést, de ez továbbra is csak arra a korábban már engedéllyel rendelkező 4-5 hektáros területre vonatkozik. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a tervezet még a szakhatósági egyeztetési szakasz előtt áll.
A polgármester állítja, a jelenlegi állapotot konzerválnák a civilek, hogy „maradjon a kutyafuttatójuk” a volt golfpálya. A kis strandhoz is ragaszkodnak, ahol viszont a horgászokkal állnak háborúban. Biró úgy tudja, az osztrákok is azután lakatolták le a strandbejáratot, hogy eszkalálódott a strandolók és pecások közti konfliktus, és az utóbbiak összetört sörösüvegek szilánkjait szórták szét a partközeli vízben.
Zárásként idézzük az önkormányzat – a hegyoldalt szétépítőknek is odaszúró – sorait:
A település szempontjából fontosnak tartjuk, hogy minden területnek legyen gazdája, és az a helyi szabályozás szerint kerüljön hasznosításra, és minden terület legyen rendben tartva. A szőlőhegyen szőlők legyenek bortermelőkkel, gyümölcsöskertek tulajdonosokkal, és az itteni építészeti hagyományokat tiszteletben tartó kis pincékkel. Mihályháza területén pedig a 25 éve engedélyezett golfpálya és golf falu szolgálja a hozzánk érkező pihenni vágyó vendégeket.
