A régiós árampiacokon az áram ára csak idén 60 százalékot emelkedett, de az öt évvel ezelőtti szinthez képest háromszorozódott az ára – írta meg a Telex. A lap szerint a folyamat mögött az árampiac zöldítése áll, ráadásul Európa legnagyobb, legiparosodottabb nemzete, Németország gyakorlatilag hátat fordított az atomenergiának, ezzel pedig megborította a régió energiaárait, energiamérlegét. Felhívják a figyelmet, hogy az EU további környezetvédelmi törekvései további drágítást fognak hozni.
A lap szerint a hazai fogyasztók el vannak zárva a valós piaci folyamatoktól. Az áramszámla egy jelentős része az áfa, a másik fele pedig az áram szállítási díja, nettó módon a hazai lakosság nagyságrendileg 12 forintot fizet egy kWh áramért, tehát egy MWh-ért 12.000 forintot, nagyságrendileg 34 eurót. Azonban a régiós áramárakat meghatározó német áramtőzsdén a napokban új csúcsra emelkedő áramár a 81 eurót is meghaladta.
A fenti emelkedés nem jelent két és félszeres emelkedést az áramszámla esetén, mivel a rendszerhasználati díjnak nem kell feltétlen emelkednie. Minden egyéb változatlansága mellett, ha a fenti áramárat egyszer csak ki kellene fizettetni a lakossággal, akkor a lap szerint egy 300 kWh-s havi fogyasztás esetén a nagyságrendileg 10 800 forintos havi számla 6 380 forinttal, azaz 59 százalékkal emelkedne, havi 17 180 forintra.
A Telex felhívja a figyelmet, hogy az olcsóság illúziója ideig-óráig fenntartható azáltal, hogy a paksi atomerőmű jóval piaci ár alatt adja az áramot a lakosságnak. Ettől nem lesz veszteséges, mert az atomerőműveknek alacsony a változó költsége, ellenben nagyon sokba kerül megépíteni őket. Hozzáteszik: magyar politika pedig évtizedek óta nem fizetteti ki ennek az avulásnak a valós költségeit, ez egyszeri nagy tételként fog jelentkezni a Paks II. megépítésével.Paks II. megtérülése 90 euró körüli áramárakon reális. A lakosság által fizetett 34 euró és e közötti különbséget pedig az összes magyarországi adófizető fizeti, teszik hozzá.
