Nagyvilág

Rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa Afganisztánról

TIMOTHY A. CLARY / AFP
TIMOTHY A. CLARY / AFP

A nemzetközi közösség fogjon össze az afganisztáni terrorfenyegetéssel szemben, ne engedje, hogy a dél-ázsiai ország ismét terrorszervezetek működési terepévé vagy menedékévé váljék – mondta hétfőn New Yorkban az ENSZ-főtitkára a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amely új, befogadó és képviseleti egységormány létrehozását szorgalmazta nők részvételével.

António Guterres felhívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a nemzetközi közösséget, hogy egységfrontot alkotva cselekedjen, vessen be minden  rendelkezésére álló eszközt az afganisztáni globális terrorista fenyegetéssel szemben az alapvető emberi jogok biztosítása érdekében.

A szunnita iszlamista lázadók a nemzetközi csapatkivonás bejelentése után indítottak erőteljes offenzívát az afgán kormányerők ellen. Vasárnap elfoglalták a kabuli elnöki palotát, ahonnan a kalifátusuk megalakítását akarják bejelenteni. A főtitkár felszólította a tálibokat és valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben és védjék meg a nemzetközi emberiességi jogot és valamennyi ember szabadságjogait, aggodalmát fejezve ki mindenekelőtt az afgán nők és lányok ellen elkövetett fokozódó jogsértések hallatán.

Guterres kijelentette: a segélyszervezeteknek továbbra is lehetővé kell tenni, hogy folytathassák a munkájukat az iszlamista hatalomátvétel után is. Eddig úgy tűnik, hogy a tálibok többnyire tiszteletben tartják az ENSZ munkatársait és intézményeit több olyan településen, amelyet az ellenőrzésük alá vontak – mondta. Hozzátette, hogy az ENSZ az afganisztáni biztonsági helyzet függvényében alakítja a jelenlétét.

A legfontosabb viszont az, hogy továbbra is támogatjuk Afganisztán népét e számára nehéz órában.

Az ENSZ Humanitárius Segítséget Koordináló Irodája (OCHA) közölte, hogy a humanitárius közösség – mind az ENSZ, mind a civil szervezetek – továbbra is elkötelezettek az afgánok megsegítésére. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) Genfben pedig máris bejelentette, hogy nem csökkenti afganisztáni jelentétét. Az ENSZ-főtitkár közölte: minden országnak nyitottnak kell lennie az afgán menekültek befogadása és az afganisztáni deportálások leállítása előtt.

A 15-tagú Biztonsági Tanács, amely az afgán helyzet megvitatására tartott hétfőn rendkívüli ülést, a tanácskozás zárt ajtók mögött tartott szakasza után új, befogadó és képviseleti egységormány létrehozását szorgalmazta nők részvételével. A testület egyben felszólított az ellenségeskedések és emberi jogok megsértésének azonnali beszüntetésére, valamint arra, hogy mindenki számára azonnal, biztonságosan és akadálymentesen elérhető legyen a humanitárius segítség.

  • A tanácskozáson Afganisztán ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek nem szabad elismernie az afgánok által létrehozni kívánt „Afganisztáni Iszlám Kalifátust”. Guliam Iszhakzai hozzátette: Afganisztán polgárháborúba süllyedhet, és latorállammá válhat, ha a nemzetközi közösség nem cselekszik. A nagykövet szerint a nemzetközi közösségnek átmeneti kormány megalakítását kellene szorgalmaznia Afganisztánban, amelyben részt vennének a különböző etnikai csoportok.
  • Oroszország ENSZ-nagykövete Moszkva aggodalmát hangoztatta a tanácskozáson amiatt, hogy Afganisztánban továbbra is fennmarad a terrorveszély. Vaszilij Nyebenzja hangsúlyozta: Oroszország felszólít az afganisztáni rendezésben érintett minden felet, hogy tartózkodjanak a fegyveres fellépéstől, és békés úton járuljanak hozzá a konfliktus rendezéséhez.
  • Kína elvárja a táliboktól, hogy teljesítsék ígéretüket, amely szerint nyitott képviseleti kormányzatot hoznak létre Afganisztánban, és felelős intézkedéseket hoznak az afgán állampolgárok és a külföldi képviseletek biztonságának szavatolására – hangsúlyozta Keng Suang helyettes kínai ENSZ-nagykövet.
  • Franciaország haladéktalan tűzszünet bevezetését és a nemzetközi jog tiszteletben tartását követeli Afganisztánban – jelentette ki Nathalie Estival-Broadhurst, Párizs állandó ENSZ-képviselőjének a helyettese.
  • Írország ENSZ-nagykövete, Byrne Nason szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen meg minden lehetőt az afganisztáni nők jogainak a védelmében a szigorú iszlám előírásokat betartó tálibok hatalomra kerülése után.

Az orosz, a kínai és az amerikai külügyminiszter is tárgyalt

Az afgán elnök megfutamodása utáni helyzetről, a hatalmi szervek széteséséről és a Kabulban zajló de facto hatalomváltásról folytatott eszmecserét hétfőn az orosz és az amerikai külügyminiszter.

Szergej Lavrov és Antony Blinken orosz tájékoztatás szerint amerikai kezdeményezésre tanácskozott egymással. Blinken beszámolt a kabuli amerikai nagykövetség munkatársainak kimenekítésével kapcsolatos lépésekről és halaszthatatlan humanitárius feladatokról. Lavrov ismertette hivatali partnerével az orosz helyzetértékelést, valamint tájékoztatta az orosz nagykövetségnek az afganisztáni politikai erők politikai erőivel folytatott megbeszéléseiről.

A felek megállapodtak arról, hogy folytatják a konzultációkat Kína, Pakisztán és más érdekelt államok bevonásával egy befogadó, új feltételek közötti afgánközi párbeszéd megindítása érdekében.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Lavrov Vang Ji kínai külügyminiszterrel is megvitatta az Afganisztánban és a térségben kialakult helyzetet. A felek a szűkszavú tájékoztatás szerint emellett a küszöbönálló kétoldalú találkozókról, a koronavírus elleni küzdelemről és a második világháború „történetének meghamisítására irányuló kísérletek” elleni fellépés ügyében való egyeztetés felélénkítéséről is egyeztetést folytattak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik