Csütörtökön este jelent meg egy cikk a South China Morning Post című hongkongi lap online kiadásában, amely szerint Hongkong lakossága 1,2 százalékkal 7,39 millióra csökkent azóta, hogy bevezették a pekingi kormányzat által kifejezetten Hongkongra szabott úgynevezett „nemzetbiztonsági törvényt”. A tavaly júniusban bevezetett jogszabály alapján a kínai kormánnyal kritikus politikusokat, aktivistákat, művészeket és újságírókat őrizetbe vétellel, vagyonelkobzással és hasonló intézkedésekkel vegzálják a hatóságok. Idén júniusban erre a törvényre hivatkozva záratták be Hongkong legnagyobb, a kínai kormánnyal kritikus hangot megütő lapját.
Az MTI azt írja, Hongkongban már 2020 közepén is népességcsökkenést figyeltek meg, de akkor még csak 0,3 százalék volt a visszaesés. Ezt megelőzően viszont 2003-tól évente 0,2 százalék és 1,1 százalék közötti növekedést mértek. Míg 2020 közepéig kevesebb mint 21 ezren hagyták el Hongkongot egy év leforgása alatt, 2021 közepéig ez a szám 89 ezer fölé emelkedett.
A lap által megkérdezett hongkongi szakértő a népességcsökkenés tendenciáját riasztónak nevezte, hangsúlyozva, hogy a jelenség hátterében az alacsony születési arány mellett ez elvándorlás éles emelkedése áll. Hozzátette: bár sokak távozásának lehet oka, hogy tanulni vagy dolgozni mennek, ez a korábbi években is így volt. A kormányzatnak a szakértő szerint meg kell találnia az okát, miért ugrott meg hirtelen a távozók száma az elmúlt évben.
A hongkongi kormányzat egyik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a Hongkongot elhagyók esete
fogalmilag különbözik
a kivándorlástól, hiszen vannak, akik dolgozni, vagy tanulni mennek máshová – írta a lap. A szóvivő emellett a koronavírus-járvány miatt alkalmazott szigorú beutazási és karanténszabályokat okolta a népességcsökkenésért, minthogy a járvány kezdete óta visszaesett a Hongkongba érkezők száma is.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten írt alá egy rendeletet, amely az Egyesült Államokban tartózkodó, több ezer hongkongi számára teszi lehetővé, hogy vízumuk lejárta után akár további tizennyolc hónapig maradjanak az országban. A döntést a Hongkongban a „nemzetbiztonsági törvény” alapján a városban tevékenykedő ellenzéki törvényhozókkal és aktivistákkal szembeni hatósági fellépéssel indokolta.
Tavaly az Egyesült Királyság szintén segítségét ajánlott a hongkongiaknak a „nemzetbiztonsági törvény” miatt. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal közel hárommillió hongkongi rendelkezik. A hongkongi lap május végén arról írt, hogy az ehhez szükséges jelentkezést, amely január 31-től indult el, négy hónap alatt több mint 34 ezer hongkongi nyújtotta be.
Az utóbbi években több külföldi kormányzat— köztük az Egyesült Államok— is aggodalmát fejezte ki a hongkongi szabadságjogok helyzetét illetően. A nemzetbiztonságinak nevezett törvény mellett aggályosnak tartják a hongkongi választási rendszer átalakítását is. A kínai központi kormányzat által bevezetett szabályok a bírálók szerint súlyosan csorbítják a hongkongi szabadságjogokat, holott Kína korábban nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak, miután 1997-ben a korábbi gyarmati várost a kommunista Kínához csatolták.
