Rendkívüli helyzetet vezetett be kedden a lett kormány a Fehéroroszországgal közös határon. Az MTI a lett belügyminisztériumra hivatkozva írja, hogy a november 10-ig érvényben lévő rendkívüli helyzetben a határőrök felhatalmazást kapnak fizikai erő és különleges eszközök alkalmazására az illegális határátlépők feltartóztatása és visszaküldése érdekében.
Leonids Kalnins, a lett fegyveres erők főparancsnoka azt mondta: gyors reagálású különleges csoportokat állítottak fel, amelyek segítenek a határsértők megállításában. Ezen kívül harminckét katonát és önkéntest, valamint drónokat és drónpilótákat is küldtek a határhoz.
Lettországban – mint írják – csak az elmúlt öt napban kétszáznyolcvanhárom határsértőt tartóztattak fel. Ez valóban rendkívül magas szám ahhoz képest, hogy az év eleje óta összesen háromszáznegyvenhárom ilyen eset történt.
A hatóságok az intézkedés nyomán megszigorították a határellenőrzést, és mozgósították a határvédelem és a hadsereg tartalékait. Krisjanis Karins miniszterelnök a múlt héten közölte, hogy felgyorsítják az infrastruktúra kiépítését a Fehéroroszországgal közös határon.
Lettország néhány éve jelentette be, hogy 135 kilométeres kerítést épít a Fehéroroszországgal közös, 173 kilométer hosszú határ mentén. A megvalósítás költségét 27,6 millió euróra (több mint 9,75 milliárd forintra) becsülték, és eredetileg azt tervezték, hogy 2021-ben elkészülnek vele, de az állami ellenőrzés által feltárt hiányosságok miatt az építkezés szünetelt.
Május végén Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök azzal fenyegetett, hogy a nyugati politikai nyomás miatt elgondolkodik, érdemes-e tovább fékeznie a nyugat felé irányuló migrációs folyamatot. Lukasenko akkor közölte, hogy Fehéroroszország nem lesz „gyűjtőhelye” az afrikai és közel-keleti bevándorlóknak.
