Érdekes eredményeket mutatott ki a TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoport és a Henley Business School hat európai uniós tagállamban végzett kutatása.
A tanulmány a régióban dolgozó külföldi vezetők Közép-Kelet-Európa vállalkozói tevékenységéről alkotott véleményét vizsgálta.
A kutatás szerint a régió helyi vezetői keményen dolgoznak és ambiciózusak, az üzleti környezet dinamikus és a női vezetők jobban teljesítenek, mint a férfiak. A külföldi menedzsereknek majdnem 90 százaléka szívesen dolgozik vagy él közép-kelet-európai országban.
Viszont több területen is erős kritikával illették a régió vállalkozásait. Elsősorban a vállalkozások és menedzsereik ügyfélorientált hozzáállásának hiányát, a szervezetlenséget, a bürokráciát és a korrupciót emelték ki, mint a vállalkozások hatékonyságának gátló tényezőit. Ezen kívül jellemző a régióra a gyenge csapatmunka, a határidők figyelmen kívül hagyása, valamint a menedzserek vonakodása a személyes felelősségvállalástól.
Jelentős különbségek
A külföldiek szerint Lengyelország a legdinamikusabb, leginkább vállalkozói beállítottságú, a legkevésbé korrupt az üzleti életben, emellett az itteni vállalkozások és menedzserek bánnak legjobban az ügyfelekkel. Negatívum, hogy túl formálisak a kommunikáció terén és vezetői stílusuk is túl autokratikus.
Keleti szomszédunkat, Romániát találták a legszorgalmasabbnak és legambiciózusabbnak. A külföldiekkel és egyéb kultúrákkal szemben ők a legtoleránsabbak, viszont szervezés, tervezés és csapatmunka terén ők maradnak el a legjobban a többi országtól.
Szlovákia volt a legkevésbé bürokratikus és a leglojálisabb ország, viszont lényeges hiányosságai vannak a vállalkozói attitűd terén és a felelősségvállalás sem az erőssége.
Csehország jó a tervezésben, együttműködésben és határidők betartásában, a személyes kapcsolatok és humor területén viszont a legrosszabb eredményt érte el.
Bulgária a jó szociális készségekben és a kritika elfogadásában jár élen, de őt találták a legkorruptabb országnak és emellett még tervezésben, szervezésben, csapatmunkában és az ügyfelek kiszolgálásában is a leggyengébb eredményt érte el.
Hogyan látnak minket?
Magyarország magas pontszámokat ért el a személyes kapcsolatok fontossága, a kreativitás és az informális jelleg terén. Emellett előnyére válik, hogy könnyű jól képzett vezetőket találni és, hogy jobb vezetőket lehetne toborozni, ha többet fizetnének nekik.
A magyarok személyes kapcsolataikban szerzett közvetlenséget nem tudják kamatoztatni az ügyfélkapcsolatok terén; az egyik legrosszabb eredményt érték el az ügyfélkiszolgálással kapcsolatos megítélésben. A magyar vezetők a külföldiekkel sem tudnak jól bánni, a régióban a leggyengébb minősítést kapták az egyes kultúrák megértése és az azokhoz való alkalmazkodás terén.
Idegen nyelvi készségeinkben szintén a mezőny végén kullogunk, és a kritikához való hozzáállásunkon is sokat kellene fejleszteni. Ugyanakkor a magyar vezetők lényegesen más (pozitívabb) képpel rendelkeznek önmagukról, mint ahogyan őket a külföldiek megítélik.
Vélemények rólunk
“A bürokráciát illetően mindhárom országban van belőle bőven (Csehország, Magyarország, Szlovákia). A különbség csak az, hogy
Magyarországon mindig van mellette egy kiskapu is.” (Németország)
“A nosztalgia a magyarok egyik legjellemzőbb tulajdonsága. A
munkatársak nem igazán megbízhatóak és soha nem hűségesek a céghez. A
változást mindig a pénz diktálja.” (Franciaország)
“Magyarországon a nők sokkal felelősebb vezetők, mint a férfiak.
Keményebben dolgoznak, mint férfi társaik, nem beszélnek, hanem végzik
a dolgukat. A férfiak imádnak dumálni, filozofálni, de közben
elfelejtik a munkát. Szerintem nem is igazán érdekli őket, különösen a
nehéz munka nem.” (Ausztria)
