A Fővárosi Közgyűlés dönthet, hány járat állhat le egy esetleges BKV-sztrájk esetén és mennyi az az elégséges szolgáltatás, amelyet mindenképpen biztosítaniuk kell a közlekedési vállalat elégedetlen alkalmazottainak. Városházi forrásaink szerint a közgyűlés nem engedi majd a teljes leállást, így minden vonalon közlekednek majd a járatok, legfeljebb ritkábban.
A BKV a felelős?
A BKV Zrt.-nél működő szakszervezetek az év elején féléves türelmi időt biztosítva lehetővé tették az új menedzsment számára, hogy megismerjék a tömegközlekedési vállalat belső viszonyait és a munkavállalók munkakörülményeit. Az érdekképviseleti oldal azzal a szándékkal írta alá az év eleji megállapodást, hogy július 1-jét kővetően tisztességes bérajánlatot kapnak. Ezzel szemben a cégvezetésnél úgy vélekedtek: már januárban kaptak a dolgozók 15 ezer forintos béremelést, ennél többre pedig nincs keret.
Szeptember 4-re üzemkezdettől délután egy óráig a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége sztrájkot hirdetett, így teljesen leállhat a főváros közösségi közlekedése. „Nem engedhetjük meg, hogy a közvéleményt és Budapest utazóközönségét magunk ellen fordítsuk. Már most kijelenthetjük, hogy az esetlegesen bekövetkezett sztrájkért és annak következményeiért a munkáltatót terheli a felelősség” – áll a sztrájkfelhívásban.
A törvényes sztrájk feltételei
A sztrájktörvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energiaszolgáltatónál –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik.
A villamos is aluszik? (Fotó: MTI)
A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga. A részvétel önkéntes, és a benne részt vevő dolgozókkal szemben a sztrájk befejezését nem kényszerítheti a munkáltató, tehát együtt kell működniük. A BKV Zrt. közleményéből kiderül: a cég továbbra is a megegyezésre törekszik a szakszervezetekkel. Annak érdekében, hogy ne legyen sztrájk, tovább folytatják a tárgyalásokat.
A BKV alternatívái sztrájk esetére
A BKV a csoportvezetőin keresztül felmérést végzett, hogy a meghirdetett sztrájk időpontjában a munkavállalók milyen arányban kívánnak majd sztrájkolni – olvasható a szakszervezet hírlevelében. A közlekedési vállalat ezt azzal magyarázta, hogy kíváncsiak voltak, hányan állnának majd munkába a sztrájk idején. A szakszervezetek szerint viszont a BKV a kérdezősködéssel a sztrájk sikerességét veszélyeztette, és a „letörésére” készült.
Egy másik szálat is elindított a BKV vezetése: hirdetésekben keresett buszvezetőket a sztrájk idejére és a nyugdíjas buszvezetőket is behívják. A cég jogosnak, míg a szakszervezetek felháborítónak tartják a lépést, hiszen a közlekedési vállalat extrafizetést ajánlott a részben képzetlen jelentkezőknek. Nemes Gábor, a szakszervezet ügyvezető elnöke szerint ez a lépés törvénytelen és veszélyeztetheti az utasok biztonságát is.
Közben folytatódtak a tárgyalások a BKV és a szakszervezetek képviselői között a sztrájk idején az elégséges szolgáltatás biztosításáról. A teljes, százszázalékos munkabeszüntetés megbéníthatja a főváros közlekedését, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. „Nem a cég vezetése, hanem a szakszervezetek hirdettek sztrájkot. A szakszervezetek nem az elégséges szolgáltatást, hanem nulla százalékot javasoltak írásban, ezért a társaság felelőssége, hogy szolgáltatást biztosítson napi négymillió utasunk részére” – írja BKV a közleményében.
Még nem tudni, lesz-e iskolai szünet
Egy esetleges fővárosi BKV-sztrájk esetén a főjegyző hatáskörébe tartozik az iskolai szünet elrendelése. A közoktatási törvény értelmében iskolaszünet rendkívüli időjárás, járvány vagy más elháríthatatlan ok esetén rendelhető el. Ez utóbbi kategóriába tartozhat egy esetleges BKV-sztrájk, amikor is nem vagy csak nehézkesen tudják a diákok iskolájukat megközelíteni.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint dr. Tiba Zsolt főjegyzőnek előzetesen véleményt kell kérnie a kerületi jegyzőktől is a kérdésben, majd értesíteni kell a szaktárca vezetőjét is az esetleges iskolai szünet elrendeléséről. A FigyelőNet megkeresésére a fővárosi önkormányzatnál közölték: még reménykednek, hogy a BKV és a szakszervezetek megegyeznek egymással, így még nem tettek ez ügyben lépéseket.
A lapunk által megkérdezett kórházak és cégek vezetői mindenhol azt válaszolták, hogy nem készülnek külön tervvel egy esetleges sztrájk esetére sem, bár sehol nem gondolták, hogy a munkabeszüntetés teljes leállással járna.
Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főigazgatója, Sárvári András, megkeresésünkre elmondta, egyelőre nincs külön terv arra, hogyan jutnak be a dolgozók a munkahelyükre. Bacsur György, a MOL szóvivője hasonlóképp nyilatkozott. A Fővárosi Önkormányzatnál pedig azt mondták, azért nem terveznek leállással, mert abban bíznak, nem lesz sztrájk.
