Aki képes belső ideje szerint élni, jobban alszik, egészségesebb, hatékonyabb és sikeresebb a munkavégzése, és a szabadidejét is jobban ki tudja használni.
A kutatók arra következtettek eredményeikből, hogy az emberek egyéni kronobiológiáját – genetikai hajlamukat a pacsirta- vagy a bagolytípus megtestesítésére – fokozottan hasznosíthatnák azon vállalatok, amelyek többműszakos beosztás szerint foglalkoztatják alkalmazottaikat.
A korai típus a korai műszakban jobban teljesít, és eredményeivel is elégedettebb – vázolta fel a kutatás egyik résztvevője, Joachim Hermsdörfer müncheni neuropszichológus a Die Welt című német lapban.
A beszéd feldolgozása is jelentősen ingadozik a napi ritmus szerint – támasztotta alá a berlini Humboldt Egyetem lingvisztikusa, Kathrin Pusch. Nem csak a több műszakban dolgozó munkások profitálhatnak tehát a munkaidő és a belső óra szinkronizálásából. A nyelvtanulás és beszédterápia szempontjából is jól hasznosíthatóak az új ismeretek.
Minden élőlényben ketyeg egy, elsősorban a fény után igazodó belső óra, kialakítva a belső időt, amelyhez a szervezetben lejátszódó összes folyamat igazodik. Az agy egy gombostűfej-nagyságú területe felel az alvás-ébrenlét és a nappal-éjszaka ritmusának összehangolásáért.
