A humán evolúció nemzeti kutatóközpontja (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) a Granadai Egyetemmel közösen vizsgálta az utóbbi négymillió évben élt ismert hominidák (emberfélék) fogleleteit, és a tudósoknak sikerült kimutatniuk a neandervölgyi ember jellegzetességeit az őskori európai populációban – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
Mint Aida Gómez Robles rámutat, e kutatással a humán evolúciót kívánták feltérképezni a fogleletek segítségével, amelyek nagy számban kerültek-kerülnek elő különböző afrikai, ázsiai és európai helyszíneken.
A vizsgálatok során minden fogféleség morfológiai (alaktani) sajátosságát értékelték, miként azt is, hogy e jellemző paraméterek segítségével mennyire megbízhatóan lehet azonosítani azt a fajt, amelyhez az adott “rágóalkalmatosságok” egykori tulajdonosa tartozott.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy különálló foglelet alapján 60-80 százalékos biztonsággal lehet következtetni egykori tulajdonosára. S bár ez az érték nem túl magas, amennyiben egyazon egyed több foga is előkerül, a megbízhatósági ráta elérheti a 100 százalékot.
Robles meggyőződése szerint a jelenleg ismert összes hominida közül egyetlen egy sem “pályázhat” öt százaléknál nagyobb valószínűséggel a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens közös ősének “pozíciójára”. “Ennélfogva kijelenthetjük, hogy a neandervölgyi ember és az értelmes ember közös ősét még nem fedezték fel” – emelte ki a kutató.
