A katalán Pireneusokban 29 régészeti helyszínen lezajlott vizsgálatok során a Barcelonai Egyetem paleontológusai dinoszaurusz-csontokat, -tojásokat és -lábnyomokat kerestek. E kutatások arra derítettek fényt, hogy sokféle dinoszauruszfaj képviselői éltek a térségben a kréta-harmadkori kihalás (K/T kihalás) előtt, amelyet sok tudós szerint több nagy meteorit becsapódása okozott.
A dinoszauruszok Spanyolország más részein is éltek, ahogy más földrészeken is. A mostani kutatás azonban, amelynek eredményeit a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című szaklapban publikálták, csupán a katalán Pireneusokra korlátozódott.
Tremp és Aren városok közelében lévő helyszíneken sok a dinoszauruszcsont került elő, Vallcebre mellett viszont rengeteg dinoszaurusznyomot fedeztek fel, míg Coll de Nargó térségében bőségben találtak fosszílizálódott dinoszaurusztojásokat. Ezek az úgynevezett maastrichti periódusból, a kréta kor utolsó időszakából származnak, amelynek végén történt a K/T kihalási esemény.
A kutatóknak az igen gazdag leletanyag alapján most első ízben sikerült kimutatniuk, hogy a négy lábon járó, óriási növényevők, a titanosaurusok, ahogy a csontos páncélzatot viselő növényevő nodosauridák leginkább a mocsaras vidékeket kedvelté. A Dromaeosauridae (futó gyíkok) családba tartozó madárszerű, húsevő dinoszauruszok viszont nem válogattak, bármilyen környezetben elboldogultak.
“A katalán Pireneusokban talált dinoszauruszok fajuknak utolsó képviselői voltak a Földön” – hangsúlyozta Violeta Riera. Mint kiemelte, a Pireneusok az egyetlen olyan hely Európában, ahol a dinoszauruszok kihalásának korszakára vonatkozó, igazán jó kutatások végezhetők.
“Egyetlen európai hegyvonulat sem kínál ilyen gazdag leletanyagot. Abban az időszakban Európa egy nagy archipelagus (szigettenger) volt, ahol nem akadt túl sok élőhely a dinoszauruszok számára” – mondta Riera.
