Belföld

A múlt hétig érkezett Pfizer szinte mind elfogyott, a Szputynik vakcinából viszont 38 százalék maradt

Szigetváry Zsolt / MTI
Szigetváry Zsolt / MTI

A múlt hétig érkezett Pfizer szinte mind elfogyott, a Szputynik vakcinából viszont 38 százalék maradt

Egyre több fiatal jut oltáshoz itthon, a hó végére meglehet a négymillió beoltott magyar. Heti vakcinaösszegző.

Kedden megérkezett az országba a hatodik koronavírus elleni vakcina, 28 ezer darab a Johnson & Johnson oltóanyagából, amiből egy dózis is elég a védettség kialakulásához – igaz, a következő szállítmányokra valószínűleg várni kell, a gyártó ugyanis a tapasztalt vérrögképződéses esetek miatt a további szállítások halasztásról döntött. A már ismert öt vakcinából a legfrissebb, vasárnapi adatok szerint így áll az ország készlete:

  • AstraZenecából 666 ezer dózis jött, aminek a 88 százalékát már eloltottuk.
  • Sinopharmból 1,1 milliót kaptunk eddig, ennek 91,5 százalékát használtuk fel.
  • Modernából jött a legkevesebb, 216 ezer, a 93,5 százaléka már elfogyott.
  • Pfizerből érkezett a legtöbb, idestova 1 millió 697 ezer dózis, a 96 százalékát már elhasználtuk – ezt kapták a tanárok is az oltópontokon.
  • Szputnyik V-ből hiába jött 1,1 millió adag, még csak a 61,6 százaléka talált gazdára.

A fentieket összesítve kiderül, hogy a hazánkban lévő 4,78 millió oltóanyag 86 százalékát adták be vasárnapig. Az EU országaiban egyébként többnyire Pfizerrel oltanak, eddig 71 millió adag hasznosult, míg az AstraZenecából, amit több állam már csak a 60 évesnél idősebbeknél alkalmaz (Dánia pedig sehogy), 29,3 millió adag fogyott el. Az uniós tagországok közül továbbra is csak mi oltunk a kínai Sinopharm és az orosz Szputynik V vakcinával.

A múlt héten beadott oltások 58 százaléka 60 évesnél fiatalabbak vállizmában kötött ki. Ennek több oka is van:

  • egyre kevesebb nyugdíjaskorú van, aki regisztrált, de még nem kapott oltást;
  • folytatódik a 60 év alatti krónikus betegek oltása;
  • számos praxisban már egészséges emberek is sorra kerültek;
  • soron kívül oltják a tanárokat.

Made with Flourish

A korcsoportok oltottságát tekintve egyetlen kiugró növekedés tapasztalható: egy héttel korábban az ötvenesek 28,1 százaléka kapta meg legalább az első oltását, ez vasárnapig 39,6 százalékra nőtt.

  • A 80 év felettiek kétharmada kapott már védőoltást (ezzel a középmezőnyben vagyunk az EU-ban, és azért csak ott, mert a fennmaradók nagy többsége nem regisztrált a vakcinára, Svédországban ugyanakkor már a legidősebbek 99,8 százalékát beoltották),
  • a 70-79 közöttiek közel háromnegyede (ezzel épphogy lecsúszunk az uniós dobogóról),
  • az ennél fiatalabbakat tartalmazó négy korcsoport közül viszont háromban vezetjük a rangsort.
  • Egyedül a 8,4 százaléknyi beoltott 18-24 évessel vagyunk másodikok – Málta előz meg minket 13,8 százalékkal.

Lettnek lenni nem jó most

Apropó Málta: a szigetországgal sokáig fej fej mellett haladtunk a beadott első dózisok arányát tekintve, azonban múlt vasárnapra átvettük a vezetést. A lenti ábrán sárgával jelölt Magyarországon április 11-éig már a felnőtt lakosság 35,9 százaléka kapta meg az első oltást (az EU-s átlag 18,6 százalék), Máltán ez az arány 34,4 százalék. A Máltát szimbolizáló apró kék rombusz „magasabban” van az ábrán, mint hazánk, ez azt jelenti, hogy a második oltással jobban állnak, de várhatóan ez sem sokáig lesz így, ugyanis mindössze négy százalékpontnyi a különbség (15,1 és 15,5 százalék, miközben az uniós érték 7,3 százalék), és itthon is egyre több embernek esedékes a második adag.

Bulgária és Lettország csapnivalóan rosszul áll a beadott vakcinákat tekintve: mindkét országban a felnőtt lakosság 8 százaléka kapott csak valamelyik vakcinából.

Made with Flourish

Míg az előző héten jellemzően a mediánok metszésénél található középpont körül tömörültek az országok (ami azt jelentette, hogy nagyjából ugyanott tartanak a vakcinációban), mostanra egyre inkább széttart a mezőny: mindkét oltást tekintve az élvonalba tartozik, ezért grafikonunk jobb felső negyedében található Magyarországon és Máltán kívül Izland, Spanyolország, Ausztria, Írország és Litvánia. Kevésbé fényes a helyzet Horvátországban és Németországban: mindkét országban száz felnőttből egyelőre csak 14-15 kapta meg az első oltást. (A négyszögek mérete a beadott vakcinamennyiségtől függ, ezért a lilával jelzett Németország a legnagyobb az unió legnépesebb országaként; ott 15 százalék kapta meg az első adagot, a beadott – első és második – oltások száma pedig a 15 milliót közelíti.)

Heti félmillió

Hogy idehaza mennyire beállt az első dózisok beadásának üteme, jól mutatja, hogy a 2 millió és 2,5 millió közötti ötszázezer és az azt követő félmillió vakcinát is hét-hét nap alatt adták be – ez átlagosan napi hetvenezer újonnan beoltott embert jelent. Szerdán írtuk meg, hogy elértük a hárommillió beoltott embert: a regisztráció nélkül beoltott 200 ezer egészségügyi dolgozót is beleszámítva tehát 1,3 millió ember vár még oltásra – a kormány tervei szerint még áprilisban megkaphatják a vakcina első adagját. Az összes szükséges dózist keddig 1 millió 290 ezer kapta meg, náluk legkésőbb pár héten belül kialakul a teljes védettség.

Made with Flourish

Az alábbi grafikánkon megnézheti, hogy az egyes korcsoportok melyik vakcinából mennyit kaptak. A legtöbb oltóanyag, kicsivel több mint egymillió, a hatvanasokhoz került, ennél kicsivel kevesebb (989 ezer) pedig a 70 és 79 év közöttiekhez. A harmadik legtöbb adag (844 ezer) a 25-49-es korosztálynál landolt, de persze figyelembe kell venni, hogy ez nem tíz évet takar, mint a fentebb említett korosztályok, hanem huszonötöt – ebben a korcsoportban még sokan várnak az oltásra. A körök nagyságából az is látszik, hogy a 25 és 49 év közöttieket elsősorban Szputnyikkal és AstraZenecával oltották az elmúlt héten a „normál ügymenetben” – a Pfizer nagyobb aránya pedig az egészségügyi dolgozók korábbi és a pedagógusok még zajló oltásának köszönhető elsősorban.

Made with Flourish

A következő oltási mérföldkő a három és fél millió beoltott lesz – Orbán Viktor szerda délutáni Facebook-videójában jelentette be, hogy ha elérjük ezt a számot, akkor kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Az eddigi ütemet tekintve ezt április 20-án történhet meg, de – mivel a múlt héten kevesebb oltóanyag érkezett be – a miniszterelnök szerdára vagy csütörtökre tette ennek időpontját. Újabb egy héttel később, vagyis még április vége előtt pedig elérhető, hogy négymillió ember megkapja az első oltását.

Az iskolák nyitását is érintő részletek:
Orbán: A felső tagozatosoknak marad a digitális oktatás, a jövő hét közepén nyitnak a teraszok
A miniszterelnök szerint csak fokozatosan és óvatosan haladhatunk.
Olvasói sztorik