A ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint aktivizálódtak a választók, a februári 32-ről 27 százalékra csökkent azok aránya, akiknek nincs kedvelt pártjuk. A Fidesz elmozdult a mélypontról, a decemberi 30 százalék után februárban 31, márciusban 33 százalékra nőtt tábora a népességen belül.
Tovább erősödött a Jobbik is, tavaly év végén 7, egy hónapja 9, most 11 százalékon áll. Ezzel felzárkózott a Demokratikus Koalíció mellé, amely (a februári 10 után) szintén 11 százalékos. Az ellenzéki oldal harmadik legerősebb pártja a Momentum (6 százalék), Az MSZP támogatottsága 5 százalékos maradt. Az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékot ért el, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot.
A biztos pártválasztóknál a Fidesz 46 százalékos, második a DK 16, harmadik a Jobbik 14 százalékkal. A Momentum 9, az MSZP 7, a Mi Hazánk 3, az LMP és a Párbeszéd 2-2, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékon áll az elkötelezett szavazóknál. 
A hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz-KDNP versengése rendkívül szoros, egy hajszállal az előbbi listája vezet: 37 illetve 36 százalékon állnak. Szűkült az ellenzék előnye, decemberben 4, a múlt hónapban 2 százalékponttal volt több támogatója, mint a kormánypártoknak. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt ebben a szűkített pártlistás versenyben is 2, illetve 1 százalékot vonz.
Az intézet szerint továbbra is megfigyelhető, hogy a kevesebb lista aktívabbá teszi a bizonytalanokat. A biztos választóknál az ellenzék közös listája most is 50 százalékon áll, a kormánypártoké 47 százalékon.
Az érintett ellenzéki pártok szavazóinak 95 százaléka a közös listára is voksolna. A lemorzsolódók aránya a teljes népességen belül 2 százalék, az újonnan érkezőké 3 százalék, így a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája 37 százalékot kapna, egy százalékponttal többet, mint külön-külön (ez nagyjából 80 ezres bővülést jelent).
A ZRI Závecz Research Intézet felmérése szerint a 40 év alattiaknál és a negyvenes-ötvenes korosztálynál kicsivel jobban áll az ellenzéki lista (37-34, illetve 37-35 százalékokkal), de a 60 év felettieknél a Fidesz-KDNP vezet (39 százalék) az ellenzékkel (37 százalék) szemben.
Az iskolázottság jóval inkább befolyásolja a listaválasztást, mint az életkor. A csak alapfokú végzettségűek és az érettségizettek körében valamivel a kormánypártok erősebbek (37-34-re, illetve 40-36-ra vezetnek), a szakmunkásoknál és diplomásoknál egyértelmű az ellenzék előnye (37-30, illetve 44-33 százalék.)
A fővárosban a hatpárti ellenzéknek másfélszer több szavazója van, mint a Fidesznek (49, illetve 33 százalék). A megyeszékhelyeken összességében kiegyenlítettek az erőviszonyok, az ellenzéknek 37, a kormánypártoknak 36 százaléka van. A közepes és kisebb vidéki városokban a Fidesz az erősebb – 38 százalékon áll, míg kihívója 33 százalékos. A falvakban a korábbiaknál szorosabb a verseny, az ellenzék 36 százalékos, míg a Fidesz-KDNP listája 35 százalékon áll.
A közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban egyértelműen az ellenzék vezet – 10, illetve 15 százalékponttal. A Fidesz legerősebb régiója a Dél-Alföld, ahol 10 százalékpont előnye van az ellenzéki listával szemben, amelyet az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is 4-4 százalékponttal megelőz.
