Kiugróan magas támogatást kapott parképítésre az V. kerület a kormánytól. A fideszes vezetésű önkormányzat számlájára az év végén utaltak át 3 milliárd 120 millió forintot egy „belvárosi zsebpark kialakítására és környezetének megújítására”.
A hirtelen jött költségvetési pénz miatt visszamenőlegesen módosítani kellett a kerület 2020-as költségvetését. Ebből, a Belváros-Lipótváros honlapján közzétett új büdzséből derült ki, hogy az önkormányzat az egyik szűk utcácska hányatott sorsú, fél futballpályányi telkére költheti a hatalmas összeget.
A Bástya utca 1–11. szám alatti területen januárban már el is kezdődtek az építési munkálatok. A feladat elvégzésére a kerület egyik favorizált beruházó cége, a Penta Általános Építőipari Kft. kapott megbízást.
A 24.hu információi szerint az állami támogatás kiadásához szükséges eljárást 2020. utolsó napjaiban, az ünnepek alatt zongorázta le a kormány és a kerület. A Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester vezette kerületnek december 21-én küldték meg az igénylési nyilatkozatot, egy hét múlva, december 29-én megvolt az aláírás, december 30-án pedig már a pénz is megérkezett.
Az eljárás azonban nemcsak a kivételes gyorsasága, hanem a hirtelen értéknövekedése miatt is érdekes. A kerület ugyanis tavaly nyáron még 1,3 milliárdos kiadást tervezett be a Bástya utcára, igaz, akkor még saját forrásokból finanszírozta volna a projektet.
A telek várostörténeti szempontból valóban fontos terület, mert a középkori városfal egy hosszabb, egybefüggő darabját beépítették a szomszéd háztömb tűzfalába. Ám az erre alapozott fejlesztés részleteiről, vagyis arról, hogy mire költenének ekkora összeget, a nyilvánosság eddig alig kapott tájékoztatást. Az egész Bástya utcai beruházásról annyit tudhattak meg mindössze a közvetlenül érintett lakók is, hogy az önkormányzat valamilyen módon kombinálni akarja a régészeti értékek bemutatását a zöldfelületek növelésével.
A 1728 négyzetméternyi, Bástya utcai telek, másnéven Só tér, fordulatokban gazdag történetével már évek óta foglalkozunk. Hol ezért, hol azért. Volt itt már árverés, kisajátítás, önkéntes igazságtétel, költséges visszavásárlás, dugába dőlt szállodás tervek, felmerülő, majd a napirendről lekerülő mélygarázsprojekt. Került a telek már magánkézbe köztulajdonból, hogy aztán az önkormányzat a százmilliókat nem kímélve újra visszavegye, és most parkfejlesztésbe fogjon.
Íme egy rövid Bástya-telek kronológia:
- A Bástya utcai telket még 2008-ban adta el az akkor Rogán Antal vezette önkormányzat. A középkori várfal melletti ingatlan tulajdonosa az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft. lett. Szállodát akartak építeni, de a cég 2013-ra bedőlt, a telek felszámolóhoz került.
- A felszámolónak végül 601 millió forintért sikerült 2016-ban eladnia a telket. Az önkormányzat nem próbálkozott az árverésen, úgy tűnt, nekik megfelelt, hogy a telek magánkézbe kerül.
- Az új tulajdonos 2016-ban Mazen Ramahi jordániai befektető érdekeltsége lett.
- Ekkor azonban már nem lehetett szállodát építeni a Fővám térhez közeli telekre. Az V. kerületi önkormányzat új rendelete szerint a telken csak mélygarázs volt építhető.
- A telekeladáskor a felszámoló ugyanakkor nem volt a terület birtokában. Birtokon belül ugyanis még mindig az önkormányzat volt, amely nem engedte birtokon belülre a terület új tulajdonosát.
- Miután a jordán üzletember hónapokon át nem tudott megegyezni az V. kerülettel a birtokbaadásról, 2018-ban behatolt a területre, az ott lévő játszóteret – ahová a szomszéd óvodából jártak át játszani a gyerekek – lebontatta. Mazen Ramahi állítása szerint többször kérte az önkormányzatot, hogy beszéljék meg az ügyet, de érdemi reakciót nem kapott.
- Ezután a vállalkozó pert, az önkormányzat kisajátítási eljárást kezdeményezett.
- Míg Rogán idején 400 millió forintért adták el a telket, 2019 őszén az önkormányzat 815 millióért „vette vissza” kisajátítás révén. Az összeg nagyságát a fővárosi kormányhivatal határozta meg.
- Legutóbb pedig akkor írtunk róla, amikor kivágtak rajta két tucat fát, a kerület szerint csak területrendezés történt.
Hullámzó gyep, páraoszlop, gyilokjáró, régészeti homokozó
Eddig mi sem tudtunk sokat írni arról, hogy mit is tervez az önkormányzat a területre, de egy, a birtokunkba jutott előterjesztésben az alábbi leírások szerepelnek a Bástya utcai telekre tervezett parkról. Csakis a szó szerinti idézet adhatja vissza a 21. századi fejlesztés lenyűgöző, „vonzóan fenntartható” hangulatát.
A hullámzó gyepes felület, amiken fel-le lehet szaladgálni, napozni, az öntött gumiburkolatú játszótér a játszóelemekkel, trambulinnal, csúszdával, régészeti tematikájú homokozóval, a minden irányba csobogó vízjáték, a páraoszlopok mind a játékos, szórakoztató, pihentető időtöltést szolgálják. Ezeket olyan további megoldások teszik még kényelmesebbé, még vonzóan fenntarthatóbbá, mint a lifttel, a rámpával akadálymentesen megközelíthető komfortpont (mosdó, pelenkázó), kihelyezett ivókút, a folyamatosan párologtató esőkert, a pergola, a szerpentinnel egymáshoz kapcsolódó pihenőterek, színes növénykiültetések. A terepszint alatti városfal bemutató és kiállítótér, a szabadtéri városfal bemutató, illetve a zöldfalként is hasznosuló tűzfalak, a városfal korabeli funkcióit értelmező gyilokjáró és kilátópont-nézelődő terasz mind a városfalra szervezett elemek.
Továbbá:
A terepszint alatti kiszolgáló építmény tetején ketrecpálya alatt a legfiatalabbak számára fedett-nyitott – csapadékos és napsütéses időben is – jól használható játszóhely van. Alatta a városfal tematikára épülő fedett, akadálymentes kiállítótér, gépészeti helyiségek, parkőr tartózkodója és a komfortpont találhatók.
Az önkormányzati tulajdonú Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft. nemrég egyetlen látványtervet közölt a kerítéssel körbeveendő parkról.
Címesélyes projekt
A Bástya utcai zsebpark a 3,1 milliárdot meghaladó költségkeretével minden valószínűség szerint az ország legdrágább parkberuházásai között van. A sajtóban eddig a Mammut szomszédságában megépített Széllkaput nevezeték az évszázad parkberuházásának. Nem véletlenül, hiszen a 2,5 hektáros területre 19 milliárd forintot költöttek.
Ez azonban messze elmarad az V. kerületi projekttől, ha a megaberuházás összköltségét területarányosan a Bástya utca méreteire vetítjük: utóbbi majd két és félszer több forrást kapott. A belvárosi parkra szánt összegből egyébként húszezres bankjegyekkel teljesen le lehet fedni a parknak szánt területet, és még akkor is maradna több tízmillió.
Az önkormányzat a 24.hu kérdésére részletesebben is megírta, hogy milyen pályázati elemekre adta a kormány a támogatást.
- A 24059 és 24066 helyrajzi szám alatti ingatlanokon régészeti értékeket bemutató új közpark kialakítása,
- a 23997 helyrajzi számú ingatlanon a Veres Pálné utca megújítása utolsó ütemének befejezése,
- a 24072 helyrajzi számú ingatlan önkormányzati tulajdonú helyiségcsoportjában kialakítandó helytörténeti bemutató tér.
A közpark, ahol 20 fa és sok cserje telepítésével „a korábbi 4,5 százalékról több mint 50 százalékra növelik a zöldfelület arányát”, az önkormányzat szerint az idén év végére el is készül, a Veres Pálné utcai útrekonstrukció és a helytörténeti bemutató tér kivitelezése pedig 2022 első negyedévében zárul.
Frissítés:
Az V. kerületi önkormányzat cikkünk megjelenése után újabb levelet küldött, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy kormányzati támogatás összege bruttó összeg, és nemcsak a Bástya utca 1-11. területén kialakítandó közpark kialakítását, a mellette lévő utca felújítását és a helytörténeti bemutató teret foglalja magában, hanem „az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítése (terepelőkészítés, régészet), a szakmai ellenőrzéséhez elengedhetetlen mérnöki szolgáltatások (tervezés, műszaki lebonyolítás, műszaki ellenőrzés), és a kapcsolódó adminisztratív feladatok (ügyvédi költség, engedélyezetetési, hatósági díjak) költségét is. A cikkben hivatkozott, tavaly nyáron megjelölt költség ezzel szemben nettó összeg és csak a Bástya utca 1-11., (hrsz. 24066,) területén kialakítandó közpark kivitelezési költségét jelezte előre, a tervezés korai fázisában. Időközben a beruházás beavatkozási területe és műszaki tartalma nőtt.
