Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk itt, újabb hiánypótló szolgáltatással bővült a magyar internet: szeretőkereső oldal indult, ahol kifejezetten azok találhatnak egymásra, akik boldog házasságban élnek, de…
A Rellablog szerzője, aki maga is boldog házasságban él, a férje tudtával és beleegyezésével úgy döntött, górcső alá veszi, mi történik ezen az oldalon, mert kíváncsi volt. Azt szerette volna tudni, miben más ez, mint egy egyszerű társkereső, a tapasztalatait pedig bejegyzésbe öntötte. Ebből idézünk:
“Van ember, aki úgy kel föl reggel, hogy „na, ma megcsalom a párom?”. Furcsa, nem? Abszurd ötletnek tűnik, hogy nagy magányunkban, szomorunkban csak regisztrálnunk kell és máris érkezik a megoldás. Aki keres, az talál. De mégis hogyan kell viszonyt keresni? Hol van a házastársukat megcsalni kívánó párkapcsolatban élők tízparancsolata? Tényleg vannak emberek, akik hirdetés útján szeretnék nyomorba dönteni, vagy épp pont a felhők közé emelni meglévő kapcsolatukat? Olyan világban élünk, ahol bizony akarat kérdése egy-egy érzelem? Lehet ezt így?
Ahogy a naptáramba jó előre bevéstem: ma „megcsalom” a férjem. Megtettem. Regisztráltam, hogy a saját bőrömön tapasztaljam, hogyan is működik a csettintésre csalás. Hát csettintésre. Kitaláltam magamnak egy álnevet, egy könnyen észben tartható jelszóval, amit a biztonság kedvéért megosztottam a férjemmel. Írtam egy kétsoros bemutatkozó szöveget és megadtam a paramétereimet (ezeket kötelezően kellett kitölteni). Centiben és kilóban mérhető árucikké varázsoltam magam. Csettintésre. Nem kellett sokáig várnom, mire megjött az első „felkérés”. Amit szinte azonnal követett egy második és egy harmadik is. Úgy szerettek volna tőlem randit (legyünk őszinték: házas pásztorórát kérni), hogy közben egyetlen képet sem töltöttem fel magamról. Durrr bele, bumm! Három nap alatt 47 férfitől kaptam levelet. Kitől egysoros, in medias res-félét, kitől egy egész novellát. Akadtak ízléstelen, helyesírási hibáktól hemzsegő, durva és primitív üzenetek, de azt is meg kell hagyni, hogy némelyik szeretőkereső igazán szép és értékes levelet fogalmazott nekem. Nekem, vagy velem együtt az összes többi nőnek. Számomra mégis az volt megdöbbentő, hogy szinte egytől egyig elmesélték: válni nem akarnak, szeretik a feleségüket és a gyerekeiket, de muszáj a minden napos bizsergés. „Boldog házasságban élek, de…”.
Ha kíváncsi a szerző randizott-e valakivel, olvassa el a folytatást a Rellablogon.
És önök? Önök regisztrálnának egy ilyen oldalra?
