A We Are Social és a Hootsuite social media vállalatok friss közös kutatása szerint a Föld lakosságának 60 százaléka, azaz 4,66 milliárd ember fér hozzá internethez, akik közül 4,14 milliárdan (53 százalék) használják aktívan a közösségi médiát. A 16-64 éves internetezők naponta átlagosan 2,5 órát töltenek a közösségi oldalak böngészésével, ami átlagosan 48 évnyi internethasználattal számolva 5 évnek felel meg egész életük során. A felhasználók ráadásul egyre fiatalabb korban szoknak rá ezekre a felületekre, hiába 13 év a korhatár a legtöbb platformon.
„A social media használatakor aktiválódnak az agy fontos dopamint termelő területein működő neuronok és hasonló kémiai reakció indul be, mint kábítószer- és nikotinhasználat vagy szerencsejáték közben. Ennek következtében ezt az aktivitást pozitív megerősítéssel társítjuk, hiszen örömet, izgalmat érzünk, és egyfajta jutalmat kapunk, mindez pedig folyamatos használatra készteti a függőségekre hajlamos személyeket. Ez az értesítésekből, illetve kedvelési és megosztási számokból álló jutalomrendszer az egyik kulcsfontosságú stimulánsa a legtöbb közösségi platformnak. További sajátosság, hogy ezeken a platformokon magunk döntjük el, hogy milyen képet közvetítünk önmagunkról, megteremtve így az alapot a pozitív értékeléseknek vagy éppen az együttérző reakcióknak akkor, mikor ezekre szükségünk van – mondta el a kutatás kapcsán Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus.
A „jutalmazás” (értesítések, kedvelések és megosztások) mellett „büntető” funkciójuk is van ezeknek a felületeknek, mégpedig akkor, ha nem használjuk őket. Ilyenkor lehet olyan érzésünk, hogy lemaradunk valamilyen fontos történésről vagy társas eseményről, ami megzavarhatja a kapcsolódási vágyunk evolúciós szükségletét, így a közösségi médiumok hiánya könnyen fenyegetővé válhat.
A függőség másik aspektusa, hogy a céltalan görgetés információáradatot jelent az agy számára, ami úgy tűnhet, jó ellenszere az unalomnak. Ezért nemcsak az lehet függő, aki látványosan jelen van a közösségi médiában és folyamatosan posztol, hanem az is, aki „látszólag” nem csinál semmit ezeken a platformokon, mégis folyton figyelemmel követi a hírfolyamokat. Árulkodó jel, ha valaki csupán attól frusztrált lesz, hogy a frissen érkezett üzeneteit nem tudja azonnal elolvasni és muszáj eldobnia mindent csak, hogy megnézhesse, miért jelzett a telefonja – emeli ki a szakpszichológus.
Mikortól függő valaki?
A közösségi média egy platform arra, hogy belelássunk mások mindennapjaiba, így egy olyan közelséget élhessünk át tőlünk távolabb álló személyekkel is, melyre egyébként nincs lehetőségünk. A social media felületein keresztül kevesebb energiabefektetéssel élhetjük át azt, hogy kapcsolódhatunk másokhoz és könnyebben alkothatunk véleményt róluk, mint az „élő” kapcsolatok kialakítása és fenntartása során.
Ez azonban csak látszólag van így, ugyanis azoknak, akik mindennapi társas közegükben kevésbé jutnak támogatáshoz, egy-egy lájk megszerzése önbizalmat, közösség-érzetet nyújthat, ennek fenntartásához azonban az eseménynek újra és újra meg kell történnie, ami gyakori használatra késztet. Emellett az is gyakori, hogy ha nem gyűlik össze elég lájk, az adott személy értéktelennek érzi magát, a többieket pedig érdektelennek, miközben előfordulhat, hogy csak nem néztek rá a telefonjukra egy ideje. Az érzelmi stabilitás tehát rendkívül fontos abban, hogy kevésbé váljunk fogékonyakká a közösségi oldalak jutalmazó és büntető ingereire, így az ezektől való függőségre.
„Ha felmerül a túlzott közösségimédia-használat vagy a függőség gyanúja, legelső lépésként kapcsoljuk ki az összes értesítést, ami nem létfontosságú, és tudatosan figyeljünk rá, hogy célzottan töltsük el időnket a felületen. Érdemes digitális méregtelenítést tartani, amit kezdhetünk azzal, hogy kijelölünk egy idősávot, és csak akkor használjuk a social csatornákat, de a nap többi részében nem lógunk fölöslegesen rajtuk. Léteznek már olyan praktikus applikációk is, amelyek figyelmeztetnek, ha átlépünk egy bizonyos időkeretet. Később emelhetjük a tétet és kipróbálhatjuk azt, hogy egy előre lefixált időtartamig (pl. 1 hónap) nem látogatjuk a kiválasztott social média felület egyikét. Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem boldogulunk, vagy, hogy a közösségimédia-használat csökkentésével levertnek, feszültnek, mindennapos kapcsolatainkban továbbra is visszahúzódónak érezzük magunkat, akkor ne habozzunk segítséget kérni szakembertől” – hangsúlyozza a pszichológus.
