A köztársasági elnök beszédében kiemelte: tudnunk kell, hogyan és miért történt a magyarok kitelepítése Szlovákiából alig néhány évvel a hortobágyi táborok előtt, mert ennek ismerete is szükséges ahhoz, hogy ne érzelmektől vezérelt, hanem megalapozott álláspontot képviseljünk a Benes-dekrétumokról szóló vitában.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a Rákosi-rendszerben 12 zárt, rendőrileg őrzött hortobágyi tábort hoztak létre, ahová zömében a jugoszláv, illetve az osztrák határsáv 451 helységéből szedték össze és hurcolták el az embereket. Irataikat elkobozták, törvényen kívül és állandó fegyveres őrizet alatt több mint 2500 család, megközelítőleg 8000 ember raboskodott és végzett mezőgazdasági kényszermunkát a Hortobágyon.
A köztársasági elnök utalt arra, hogy a múlt rendszer végnapjaiban megszülettek az első dokumentumfilmek és tanulmányok, ám a rendszerváltást előkészítő igazság felfedezések és leleplezések az új rendszerben hamar elmúltak. Ezért fontos, folytatta Sólyom László, hogy a volt telepesek, a volt rabok egymásra találtak, szervezetbe tömörültek. Ezek az alkalmak, megemlékezések nem engedik elveszni a múltat.
Az államfő hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az 50-es évek elejéről a kommunista uralom kezdeti szakaszának jellegéről valóságos kép alakuljon ki a köztudatban. Mint fogalmazott, megbízható tudásra van szükségünk ahhoz, hogy biztosabban tájékozódjunk a mában, a mai konfliktusokban is.
Ki kell lépni az ország nyilvánossága elé – és be kell lépni a magyar törtelembe. Meg kell ezt tenni azokért, akiket telepeseknek neveztek, elsősorban saját magunkért, de azért is, hogy bekerüljenek a nemzet emlékezetébe és teljesebb, igazabb legyen az emberekben az 50-es évekről alkotott kép – mondta beszédében Sólyom László, aki ezt követően leleplezte az emlékművet.
Az ártatlan áldozatokra emlékeztető síremlék felállítása azután történt, hogy a településen, mely egyike volt a 12 munkatábor helyszíneinek, egy férfi és egy nő, valamint egy gyermek csontvázát találták meg a közelmúltban. A Magyar Történelemtudományi Intézet munkatársai szerint valószínűleg a munkatáborban elhunyt és névtelenül eltemetett, kitelepítettek maradványai kerültek a felszínre.
A valamennyi magyarországi munkatáborban elhunyt áldozatoknak emléket állító síremléken a köztársasági elnök után, az egykor kitelepítettek, illetve társadalmi és hagyományőrző szervezetek helyezték el virágaikat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
