A nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúkra emlékezve, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját szombaton reggel a Parlament előtti Kossuth téren.
A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.
Ezt követően tíz órától a legfőbb közjogi méltóságok részvételével megkoszorúzzák a Batthyány-mauzóleumot a Nemzeti Panteon Fiumei úti sírkertjében. Ünnepi beszédet mond Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter. 10.45-kor pedig a Batthyány-örökmécsesnél lesz koszorúzás: itt a közjogi méltóságok nevében a kijelölt képviselők elhelyezik a kegyelet és a megemlékezés közös koszorúját.
A világosi fegyverletételt követően, 1849. október 6-án a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a szabadságharc 13 vezetőjét: Vécsey Károly, Knézich Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Kiss Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly és Damjanich János honvédtábornokokat valamint Lázár Vilmos honvéd ezredest.
Pesten ugyanezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyeztek örök nyugalomra a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest.
A 13 aradi vértanú mellszobra a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán (Fotó: MTI)
Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át. Szombaton a legfőbb közjogi méltóságok részvételével zászlófelvonással és koszorúzással emlékezünk a szabadságharc hőseire.
