A megkérdezettek túlnyomó többsége egyetért azzal az állítással, mely szerint „az emberi természet sajátja, hogy együttműködik másokkal”. Ugyanakkor a megkérdezettek hasonló arányban gondolják, hogy „Az emberek csak akkor hajlandóak másokkal együttműködni, ha érdekük fűződik hozzá”, illetve „Ha az ember nem figyel oda állandóan, mások kihasználják”.
Az egymás iránti bizalommal kapcsolatban csak minden tizedik lakos számára határozottan egyértelmű az, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni, míg minden közel ötödik válaszadó szerint, ha valaki komoly bajba kerül, akkor biztos, hogy senki nem törődik majd vele.
Vagyis az emberek nem éreznek ellenmondást abban, hogy az emberiség olyan kooperatív, mint a hangya, ám ebben önérdeke mozgatja, s ez bármikor fölébe kerekedhet a kooperáció természetes hajlamának.
Regionális különbségek
Határozott regionális eltérések mutatkoznak az emberek kooperatív hajlama okainak mértékében. A Közép-Magyarországi és Közép-Dunántúli régióban a bizalom szintje magasabb, mint az Alföldön élők körében. A községekben élők között magasabb (61 százalék) az emberek iránt bizalmat érzők aránya, míg a budapesti lakosok körében ez csak 40 százalék.
Az emberek iránt érzett bizalom mértéke (Forrás: EUREQUAL (FP6)- TÁRKI Omnibusz)
A legfiatalabbak és a legidősebbek között félnek a legkevésbé attól, hogy az éberség csökkenését kihasználni mindig készek az emberek.
A vállalkozók jobban bíznak
A bizalom minden formájának elterjedtsége nő a megkérdezett iskolázottságával. A munkanélküliek körében nagyon alacsony, míg a tanulók, a GYES-en, GYED-en lévő nők és a vállalkozók körében pedig átlag feletti az emberekkel szembeni bizalom minden formájának elterjedtsége.
