A kilakoltatási moratóriumot a végrehajtási törvény szabályozza, célja, hogy a téli hidegben ne kerülhessenek emberek utcára. A moratórium alatt egyéb végrehajtási cselekmények folyhatnak, tehát a tartozásokat be lehet hajtani, árveréseket ki lehet tűzni, csak magára a lakás kiürítésére nem kerülhet sor.
A koronavírus-járvány első hulláma alatt a kormány rendkívüli kilakoltatási moratóriumot rendelt el a veszélyhelyzet idejére. Ez a gyakorlatban a téli moratórium meghosszabbítását jelentette. A veszélyhelyzet végétől számított 15. naptól azonban az elhalasztott kilakoltatások folytatódtak, annak ellenére, hogy a vírussal fertőzöttek száma sokszorosa a tavaszinak.
Az Utcajogászhoz érkezett szeptember-októberi megkeresések 7 százaléka sürgős kilakoltatási ügy volt, az ügyek további 25 százaléka egyéb lakhatással kapcsolatos kérdés (jellemzően bérleti szerződésekkel kapcsolatos jogi problémák). Ügyeik harmada szeptember-októberben így lakhatási problémákhoz kötődött, és ezen belül
Fontos változásként tapasztalták, hogyAz egyesület szerint érthetetlen, hogy a kormány miért nem hosszabbította meg a rendkívüli kilakoltatási moratóriumot, hiszen a fenti adatokból is látszik, hogy a járvány gazdasági következményei folyamatosan érik utol az embereket.
Véleményük szerint a járvány első hullámánál jóval magasabb esetszám mellett különösen indokolt lett volna gondoskodni arról, hogy senki ne kerülhessen az utcára, ahol – vagy a rendelkezésre álló tömegszállásokon – fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek és annak is, hogy maga is több embert megfertőz.A veszélyhelyzet kihirdetése után érdeklődött a 24.hu a döntéshozóknál, tervezik-e hogy előrehozzák a november 15-től esedékes kilakoltatási moratóriumot, de választ nem kaptunk.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu