Rokkantsági nyugdíjban így csak azok részesülnének, akik teljes értékű munkára rehabilitációval sem tehetők képessé. Jelenleg a nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma meghaladja a 465 ezret, a korhatár felettiekkel együtt eléri a 800 ezret. Rendszeres szociális járadékban több mint 200 ezren részesülnek. Az ellátásra fordított kiadások tavaly már megközelítették a 750 milliárd forintot.
Becslések szerint a rokkantsági nyugdíjasok több mint háromnegyede képes volna arra, hogy valamilyen, az egészségi állapotának megfelelő munkát végezzen, de ilyet ritkán találnak, és nem is igazán érdekeltek abban, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra.
A rokkantnyugdíjasok egy része nem csupán egészségi állapotának romlása miatt, hanem sajátos „haszonszerzési” célból kerül a rendszerbe, mert veszélyeztetve érzi munkahelyét, ezért valahogyan biztonságos jövedelemre próbál szert tenni. Számukra teremt lehetőséget az új ellátási forma, amely segíti átképzésüket, továbbképzésüket, munkahelykeresésüket.
A tervezet szerint a rehabilitációs járadék összege magasabb lesz, mint a rokkantsági nyugdíj. A legföljebb három évig folyósítható rehabilitációs járadékra az lesz jogosult, akinek egészsége 50-79 százalékban károsodott. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, az egészségkárosodott rokkantsági nyugdíjra vagy szociális járadékra válhat jogosulttá, illetve munkanélküli- vagy szociális ellátásban részesülhet.
Átalakul az orvosszakértői minősítési rendszer is. Ezentúl nem az egészségkárosodás mértékét, hanem a megmaradt munkaképességet, a bizonyos tevékenységekre való alkalmasságot vizsgálják, és a rehabilitáció útját jelölik ki. Az új ellátást legkorábban jövőre vezethetik be.
