Az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményei alapján az öngondoskodás 2020-ban ismét téma lett a közbeszédben. Viszont Itt 16 kiemelten vizsgált pénzpiaci megtakarítási formát vettek figyelembe.
Nincs lehetőségük megtakarítani
A friss felmérésben a pénzpiaci termékkel nem rendelkezők 8 százaléka mondta azt, hogy a háztartása anyagi helyzete megengedné, hogy valamilyen összeget rendszeresen félretegyen, vagyis a többségüknek nincs erre lehetőségük. A bank szakértői szerint a járványt kísérő gazdasági nehézségeknek is szerepük volt a visszaesésben, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy éppen a váratlan helyzetek, mint például a koronavírus-járvány azok az időszakok, amikor felértékelődik a pénzügyi tartalékok szerepe.
A kutatás eredményei alapján jelentős (42 százalék) azoknak az aránya, akik úgy gondolkoznak a jelenlegi, sok esetben kiszámíthatatlan helyzetben, hogy a mostaninál több pénz felhalmozása hosszabb távon nagyobb biztonságot jelentene a számukra. Ugyanakkor éppen a nehézségeik miatt nem tudják növelni a félretett összeget: a korábbinál többet mindössze 100-ból 9-en kezdtek megtakarítani, főleg azok, akik eleve jobb anyagi körülmények között élnek.
A megtakarítási hajlandóságra komoly hatással volt a koronavírus-járvány, bár nem mindenkire egyformán
– nyilatkozta a bank vezérigazgató-helyettese, Kovács Antal.
Úgy véli, azoknál, akik megtehetnék, de eddig még nem kezdtek rendszeres havi megtakarításba, az idei koronavírus-járvány jelentette bizonytalanság fordulatot hozhat – főleg a hosszútávú tervezést tekintve.
Nyugdíjra kevesen tudnának félretenni
Megkérdezték a kutatásban, hogy a résztvevők vállalnák-e, hogy 71 éves korukig félretegyenek az időskori megélhetésre. Erre a kérdésre csak minden negyedik válaszoló mondott igent. Harmaduk nem vállalná, másik harmaduk pedig nem képes félretenni. Akik nem vállalnák, azok közül 36 százaléknak a megélhetés is gondot jelent, sokan gondolják úgy, hogy még messze van a nyugdíj, senki nem lát a jövőbe, talán meg sem érik.
74 százalék továbbra is úgy gondolja, hogy az államnak kellene biztosítania a megfelelő nyugdíjakat, azonban 65 százalék szerint az állami nyugdíj mégsem lesz elég a megélhetésre.
Egyre többen esküsznek a készpénzre
Abban sincs változás, hogy évről évre növekszik a megtakarításaikat részben vagy egészben készpénzben tartók tábora. Az első csoportba 2018-ban a megkérdezettek 41, 2019-ben a 45, idén a 47 százaléka tartozott. Akik csak készpénzben takarítanak meg, azoknak az elmúlt három évben 18, 21, illetve 23 százalék volt az arányuk. A készpénzfelhalmozók legfontosabb érve nem változott: 88-89 százalékuk azzal az indokkal tartja otthon a pénzt, hogy kéznél legyen, ha szükség van rá.
A válaszadók 51 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy rendszeres havi megtakarításba kezd valamelyik pénzintézetnél, 62% elsődlegesen a saját bankjánál venne igénybe ilyen terméket. A megtakarítási termék kiválasztása során a legfontosabb szempont az érthetőség, átláthatóság, a gyors hozzáférhetőség és hogy kis összeggel is köthető legyen.
A koronavírus-járvány hatása a jövedelmekre
A válaszadók többségének (62 százalék) nem változott, 35 százalékának azonban romlott az anyagi helyzete a járvány miatt. Az utóbbi csoportba tartozók nagyobb részének (58 százalék) elegendő volt lemondani valamilyen korábban eltervezett nagyobb kiadásról, hogy áthidalja a nehézségeket, de a megkérdezettek fele arról számolt be, hogy ehhez a megtakarításaira is szükség volt. Leggyakrabban (az esetek 87 százalékában) a készpénzben őrzött tartalékot használták fel. A válaszadók 8 százalékának a megtakarítási termékben tartott pénzhez (is) hozzá kellett nyúlnia.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
