Minden eladott autó után faültetés, a Föld Napján bemutatott alacsonyabb energiaigényű, ezért környezetbarát szerverek, irodákon belüli szelektív hulladékgyűjtők, építkezéskor megőrzött ősfák – csak néhány példa a közelmúltból, amelyek azt mutatják, hogy a nagyvállalatok rájöttek: a környezetvédelem nem merül ki az újrahasznosított papírból készült prospektusokban, illetve nem elég jó vállalati polgárként időnként támogatni egy-egy zöldgondolatot. A Föld védelme minden felelősen gondolkodó vállalattól megköveteli, hogy a termékek fejlesztése során egyre inkább vegye figyelembe a gyártás, szolgáltatás során a környezetet érintő terhelést, és lehetőség szerint csökkentse a káros anyagok kibocsátását.
A környezet védelmében tett erőfeszítések nem csupán a jövő nemzedék érdekében fontosak. Hálás témát jelentenek a cég külső és belső kommunikációjában is, segítségükkel erősíthetjük cégünk pozitív megítélését, egyúttal a dolgozókban a felelős vezető képét erősíti az odafigyelés Földünk terhelésére.
Hulladékból hasznot
Tenni valamit a természet állapotának megőrzéséért legtöbbször nemcsak és elsősorban pénz, hanem ötlet kérdése is. Jóllehet, egy-egy környezetkímélő technológia bevezetése vagy a termékek gyártásához szükséges alapanyagok összetételének megváltoztatása anyagi ráfordítást igényel, s ennek következtében csökken az árbevétel, hosszabb távon mégis megtérülő beruházásról van szó. Egyrészt a jövőben várhatóan egyre szigorúbbak lesznek a környezetvédelmi előírások, vagyis előbb-utóbb minden versenytársunknak ugyanazokat a normákat kell teljesítenie, így mindenkinek kiadást fog jelenteni az előírások teljesítése. Másrészt viszont a külső kommunikációban csak az elsőknek „jut hely”: aki sokadiknak teljesít, kisebb médiaérdeklődéssel számolhat.
Az úttörő kommunikáció persze nem azt jelenti, hogy reaktív módon tájékoztatjuk munkatársainkat, ügyfeleinket vagy a nyilvánosságot egy-egy „kötelező kűr” teljesítéséről. Mielőbb nézzük végig, hogy tevékenységünk során milyen környezetet érintő folyamatok zajlanak, és ezeket változtassuk meg úgy, hogy nekünk és a környezetünknek is előnyünk származzon belőle. „A legtöbb asztalosműhelyben, így nálunk is problémát jelentett a keletkező faforgács: sok hely szükséges a tárolásához, ráadásul gyúlékony, emiatt veszélyes is – mondja a Csontos Károly, egy dél-pesti asztalosműhely vezetője. – Brikettálva, vagyis összetömörítve viszont kiváló tüzelőanyag, ezért döntöttünk úgy, hogy a keletkező forgácsból készülő brikettet minimális összegért felkínáljuk fatüzelésű kályhákkal fűtő idősek számára. A tavaly őszi akcióról a helyi lap és a kerületi televízió is tudósított, nekünk pedig felszabadult a forgácstárolónk.”
Zöldközösség
„A legtöbb ügyfelünknél már önállóan gyűjtik a dolgozók a kimerült elemeket, az újrahasznosítható papírt, kis irodákban több helyütt például külön „újrapapírral” töltött hálózati nyomtató is van már, a műanyag flakonokat kilapítva tárolják és szelektív hulladékgyűjtőben adják le” – sorolja Fehér Zsuzsa, a Smartbox kommunikációs ügynökség tanácsadója. Ezek a feladatok nem jelentenek lényegi többletterhelést a dolgozóknak – legtöbbjük amúgy is önként vállalkozik, ugyanakkor a közös felelősség révén erősítik az összetartozás érzését.
Van olyan cég, amelyik például egy-egy parkot, aluljárót „fogad örökbe”. Dolgozói gondoskodnak a folyamatos tisztaságról, a keletkező hulladék szelektív kezeléséről. A tanácsadó egyébként azt javasolja a vezetőknek, hogy támogassák és jutalmazzák a zöldgondolatokat – ezáltal is növelve a dolgozók felelősségvállalását.
Sokat tesznek, de még többet tehetnének a vállalatok a környezet védelmében, véli Hajtman Ágnes, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Mindig akad egy-két ember, aki megtesz néhány dolgot, de a teljes működést még nem hatja át a környezettudatosság. „Kezdetben elég, ha munkaidő után áramtalanítanak, vagyis kikapcsolják azokat a gépeket, amelyekre éjszaka nincs szükség, de később ennél azért többet kell tenni.” – érzékelteti, hogy mire gondol.
Vállalati ökotérkép
Ha nincs ötletünk, hogyan váljon vállalatunk környezettudatossá, keressünk fel nyugodtan szakmai szervezetet, amely ajánlásaival, tapasztalataival segíteni fog. Az egyik legrégebbi ilyen szervezet az 1995 óta létező Követ, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület. A környezetre kisebb terheket rovó vállalati működés elterjesztése érdekébe nyújt szolgáltatásokat, például elkészíti a vállalat ökotérképét. Ennek során a műhely, telephely vagy üzem alaprajza segítségével, helyszíni bejárás révén tárja fel a levegő-, víz- és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és ezek megoldási lehetőségeit.
A „zöldműködés” révén származékos előnyökhöz is juthatunk. Az a vállalat, amely felelősséget érez a környezetért, és aktívan tesz megóvásáért, ügyfelei körében növeli ázsióját, így vonzóbb munkahellyé válik, és könnyebben szerezheti meg a piac legkiválóbb szakembereit – legyen szó termelésről, pénzügyről vagy akár adminisztrációról – állítja Fehér Zsuzsa. Azt tanácsolja, ha ilyen cégnek tartjuk a magunkét, ne tartsuk titokban!
Laár András: Földanya kezdi magáról lefingani az emberiséget
Laár Andrással készült interjúkban tanácsokat kaphatunk többek között arról, hogyan küzdjük le az időstresszt, miként éljünk túl egy házasságot, de az is kiderül, mi a baj a pucérkodással, hol laknak az istenek, minek a gátja a kukacoskodás, továbbá miért van szükség jóindulatú pattanásokra.
